Jókora hangzavar is fogadhatja akár november 4-én az érdeklődőket a Budapesti Értéktőzsde épületében: öt év után ugyanis visszatér a nyílt kikiáltásos kereskedési forma a börzére. Ennek azonban semmi köze a régi szép időkhöz, amikor még a BÉT határidős piaca működött ebben a rendszerben: az árutőzsde integrációjának keretében érkeznek a Vörösmarty térre a gabonapiaci kereskedők.
Az értéktőzsde 1996 és 1998 között elképesztő népszerűségre szert tett határidős piacán természetesen marad a költséghatékonyabb és kényelmesebb elektronikus kereskedés, aminek persze nincs sok köze a forgalom alakulásához. A számok mindenesetre azt mutatják, hogy az ezredfordulón elérkezett mélypont után a határidős piac magára talált, a megmaradt kevés befektető egyre aktívabban kezdte használni a nagy tőkeáttét által kínált lehetőséget.
AZ EGYETLEN ÚT. A „BUX-olás” már 1996-ban azért lett népszerű, mert a befektető pénzének többszörösével tudott fogadni az index emelkedésére. A tartós emelkedést fű, fa, virág elhitte, s ilyenkor a részvényekkel elérhető nagy nyereség sem elégít ki mindenkit: még nagyobb kell. Aztán jött 1997, az ázsiai válság, majd 1998 ősze, azaz az orosz rubelkrízis utáni időszak, és a kényszerű felismerés: aki egyirányú utcának tartja a tőzsdét, a határidős piacon gyorsan elvérzik.
A pénzük többszörösével emelkedésre játszók tönkremenetele után jó néhány évig csökkent a forgalom, a megmaradt befektetők azt viszont megtanulták, hogy mindegy merre megy a piac, itt meg lehet játszani az irányt, és nyerni lehet. Az elmúlt két év tőzsdei fellendülésére is igaz volt az, ami 1996-1997-ben: akinek volt mersze, és részvények helyett a BUX indexet vette meg a határidős piacon, nagyobb kockázat mellett sokkal többet kereshetett, mintha a részvényeknél maradt volna. Jelenleg viszont, amikor mindenki egy lehetséges trendforduló esélyeit latolgatja, még inkább felértékelődhet a határidős BUX: esésre szinte kizárólag ezzel lehet spekulálni a budapesti tőzsdén.
A fejlettebb piacokon ez nincs így, mivel működik az értékpapír-kölcsönzés intézménye. A kölcsönkért részvény eladása, majd alacsonyabb áron történő visszavétele egyszerű módja a medvepiacon történő nyerészkedésnek, Magyarországon viszont – noha törvényileg a lehetőség már megvan rá – továbbra sem működik a részvénykölcsönzés. Ráadásul a határidős piacon belül sincs túl nagy mozgástér. A forgalmi adatok szerint nemcsak a BUX, hanem az egyedi részvények piacán is szép számmal vannak kötések. Utóbbiaknál azonban az üzletkötések döntően a brókercég és az ügyfél előre lebeszélt árfolyamon kötött ügyleteit takarják, ahol pozíciónyitásnál az ügyfél a vevő, a brókercég pedig az eladó. Az ügyfél így egyedi papírok esetén is tőkeáttéttel tud emelkedésre játszani, a brókercég pedig a határidős eladási pozíciója mellé vásárol azonos nagyságú részvénycsomagot az azonnali piacon, így kockázatot nem fut.
A gond az, hogy ez a megoldás csak emelkedő piacon működik. Ha az ügyfél például a Mol esésére szeretne játszani, és határidős eladási pozíciót nyitna, akkor a brókercégnek kellene vele szemben állva határidőre venni és az azonnali piacon részvényt eladni. Ez utóbbi viszont a már említett részvénykölcsönzési probléma miatt nehézkes – nagy brókercégek korlátozott mértékben meg tudják oldani, de mégsem jellemző. Összességében tehát a medvepiacra játszó befektetőnek szinte csak egy lehetősége marad: a határidős BUX index eladása.
Online is
Miközben az online részvénykereskedés rövidesen már mintegy tíz brókercég kínálatában megtalálható lesz (a piacvezető Erste Bank Befektetési Rt. is hamarosan indítani szándékozik), a határidős BUX-nál a mai napig a telefonos megbízásadás a meghatározó. Olyannyira, hogy jelenleg csak a Quaestornál működik az online BUX-olás. Erre egy váratlan esemény is felhívta a figyelmet néhány hónapja: egy ügyfél véletlenül sokkal több BUX-ot vett, mint szeretett volna, ezért jó 500 ponttal nyomta fel az árat. Szerencséjére éppen jelentős emelkedésben volt a tőzsde, így nem kellett komoly veszteséggel szembesülnie. A közeljövőben mindenképpen változás várható a piacon, mivel információink szerint az egyetlen igazi magyar online brókercégnek számító Equitas érkezése várható: terveik szerint még az idén elérhetővé teszik ügyfeleik számára a BUX-ot.
Miközben a termék maga pontosan ugyanaz, mint tíz éve, a határidős BUX-piacon dolgozó brókercégek száma és piaci súlya jócskán átalakult az elmúlt esztendők során. Kezdetben az azonnali piacon uralkodó banki hátterű cégek voltak erősek a BUX-piacon is, később egyre inkább a független, hazai tulajdonú brókercégek törtek az élre. A Buda-Cash Brókerház és a ConCorde Értékpapír Rt. egy időben fej-fej mellett haladt, végül előbbi elhúzott. Miután átvette a BUX-piacon szintén erős Eastbrokers ügyfeleit, a Buda-Cash tovább erősített, de az elmúlt években is folyamatosan növelte részesedését. Az idei első kilenc hónap statisztikája szerint már a piac egyharmadát uralja. A koncentráció érdekes példája az, hogy az Equitas Bróker a határidős brókertoplista 7. helyezettje úgy, hogy a cég ma még nem is kínál ilyen kereskedést ügyfeleinek. Ebből az következik, hogy kizárólag saját számlás üzletelgetéssel is ilyen pozícióba tudtak kerülni.
A BUX-piacot nemcsak a tőkeáttét lehetősége, hanem alacsony költsége is vonzóvá teszi. Ahhoz, hogy egy kontraktusnyi BUX-szal több mint 2 millió forint értékű részvénycsomagot felett rendelkezzünk, akár 1000 forint jutalék fizetése is elég lehet. A brókercégek egy része ugyanakkor néhány ezer forintos minimáldíjat is megállapít, hogy nagyobb tételes kereskedésre biztassa. A BUX-piac nagy kockázata mellett ugyanakkor nincs túl nagy jelentősége a jutalékkülönbségnek: a végeredmény szempontjából a mai változékony piacon csak az fog számítani, hogy eltaláltuk-e az index mozgásának irányát, vagy sem.