Az IBM újabb több száz munkatársat vesz fel budapesti szolgáltató központjába – mondta Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. A vezérigazgató azonban a bővítésről ennél pontosabb adatot nem mondott.
Az IBM tavasszal jelentette be, hogy 700 új munkahelyet teremt a fővárosi szolgáltató központjában – írja az MTI. A társaság a bővítést végrehajtotta, s most újabb közgazdász, illetve könyvelői képesítéssel rendelkező munkatársakat keres. A jelentkezőket egy hármas szűrőn tesztelik, s az igazgató szerint jelentős erőforrás-ráfordítással képezik ki. A fejlesztéseket a cég saját forrásból valósította meg, nem vesz igénybe hozzá állami támogatást.
A vállalat Magyarországon globális központot működtet: munkatársai egyebek mellett szállítmányozással összefüggő számlázási, ügyfélkapcsolati, finanszírozási feladatokat látnak el, illetve humán erőforrás-kezelést végeznek az IBM, illetve külső megbízók számára.
Támogatások
Az állam szinte a rendszerváltozás óta igyekszik ösztönözni a magyar szellemi erőforrásokra alapozott fejlesztéseket, jóllehet az első években, évtizedben többségében voltak az olcsó magyar munkaerőre alapozó külföldi befektetések. Az ezredforduló táján azonban már egyre több multinacionális vállalkozás vette fontolóra, hogy fejlesztőközpontot (is) telepít Magyarországra.
A kormány számos eszközzel igyekszik ösztönözni a K+F központok magyarországi megtelepedését. „A pályázati lehetőségek mellett adókedvezményeket is élveznek. Továbbá az a központ, ahol a bruttó személyi költségek két év alatt meghaladják a 10 millió eurót, egyedi elbírálás alapján kiemelt támogatást kaphat” – írta két héttel korábban a Figyelő.
Nem fogy el a munkaerő
A megnövekedett kereslet ellenére attól egyelőre nem kell tartani, hogy elfogy a munkaerő. Igaz, egyre nagyobb a verseny a piacon. „Kezdetben bárkit meg tudtunk szerezni, olyan jövedelemmel járt a Knorr-Bremse fejlesztőközpontjában dolgozni, és nem is nagyon volt elvándorlás. A helyzet mára megváltozott, olykor el-elmennek tőlünk szakemberek jobban fizető versenytársakhoz” – nyilatkozta a Figyelőnek Vinkler József, a cég műszaki vevőszolgálatának vezetője. A multik egyébként igyekeznek minél inkább az igényeiknek megfelelő munkaerőről gondoskodni, ezért szorosra fűzték, és fűzik kapcsolataikat az adott térség felsőoktatási intézményeivel. Például az Audinak Győrben, a Boschnak pedig Miskolcon saját tanszéke van, ahol a cégek munkatársai is részt vesznek az oktatásban. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények hátországként is szolgálnak egy-egy bonyolultabb feladat megoldásában, így sokan már az egyetemi évek alatt bekapcsolódhatnak azoknak a K+F bázisoknak a tevékenységébe, ahol a diploma megszerzését követően dolgozni fognak.
A példák azt mutatják, hogy a működő K+F bázisok zöme nem önmagában áll, az adott külföldi cégnek vagy volt, vagy később lett gyártóbázisa is Magyarországon. A gazdasági tárcánál a fejlesztőközpontok letelepítését éppen azért tartják rendkívül fontosnak, mert ilyenformán a cégek több szálon, sokkal szorosabban kötődnek az országhoz, mintha csak egyszerű összeszerelő üzemük működne itt. Egy K+F központot nem lehet egyik napról a másikra átköltöztetni más országba.
