Meglepődtek
A bejelentéssel kapcsolatos meglepetésüknek adtak hangot a kedd reggeli lapok, s – vérmérséklet szerint – 1000 és 1300 milliárd forint közötti hiánycsökkentést tartanak szükségesnek az elkövetkező néhány évben ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson. Az adójogszabályok változásai miatt kieső bevételeket mindenki a kockázatok között tartja számon. A Napi Gazdaság arra hívja fel a figyelmet, hogy nem esett szó a 2010-es céldátumról, csak arról, hogy az ország 2008-ra teljesíti a megkívánt feltételeket. A kormányszóvivő hétfői bejelentését csupán kommunikációs fogásnak minősíti a lap, és annak a véleményének ad hangot, hogy a választásokig nem lehet reformra számítani.
Régiós kockázat nincs
Magyarország jelenleg kedvező regionális kockázattal rendelkezik. Ugyanis a régióban gondolkodó befektetők egy nagyon – Magyarországnál jobban – prosperáló területet látnak, miközben Magyarország – a magas kamatszint miatt – nem a régióval, hanem a feltörekvő országokkal versenyez. Azokhoz képest pedig rendkívül jó a helyzet.
Most már biztosnak tűnik, hogy a kormány ki fog állni a 2010-es magyar euró mellett. Ezt Batiz András kormányszóvivő is megerősítette, amikor hétfőn elmondta: a vita lezárult, és minden eddiginél egyértelműbbé vált, hogy nincs az egyensúlyban működő államháztartásnak alternatívája. Ennek érdekében a miniszterelnök vezetésével „államreform bizottság” áll fel, amelynek célja a jelenleginél kisebb, átláthatóbb, hatékonyabb igazgatás megteremtése.
Bizonytalansági faktor: az adók
Nagyon nehéz pontos összegről beszélni, mert egyelőre vannak még bizonytalanságok a következő évek adójogszabályainak alakulásában – mondta Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa.
A kulcsév mindenekelőtt 2007, nem pedig 2006, amikorra a választások miatt amúgy is nagyon feszült légkörben készít költségvetést a parlament – állítja Bartha. Mindezek ellenére egy jól kivitelezett 2007-es költségvetéssel – főként annak megfogott kiadási oldalával – akár még elérhetővé is válik a kormány által kitűzött 2010-es céldátum. Ugyanis a maastrichti kritériumokból egyedül ez jelenti a problémát – az infláció rekord szinten van, az államadósság egy jó államháztartás mellett nem jelenthet problémát, s a kamatokkal sem lesz gond akkorra.
Hasonlóan vélekedik Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. kutatója is. Neki ugyan még komoly kétségei vannak felőle, de amennyiben a kormány tartani bírja a vállalásait a jövő évre tervezett 4,7 százalékos államháztartási deficittel, akkor nem tűnik vállalhatatlannak a 2010-es euró – vallja Várhegyi. A baj csak az, hogy egyelőre nem lehet látni, hogy mi is sül ki a jövő évi büdzséből. Ugyanis még előtte állunk egy nagyon keménynek ígérkező költségvetési vitának, aminek a kimenetele egyelőre bizonytalan. Várhegyi szerint a legnagyobb problémát természetesen a költségvetésen kívüli tételek jelentik, itt meg kéne várni az Eurostat véleményét.
Kompromisszum
A következőkben jelentős változásra van szükség a szociális partnerek, mindenekelőtt a munkavállalók képviselői szemléletében – vallja Bartha. Ugyanis egy ilyen elöregedő társadalommal rendelkező ország, mint amilyen Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy a termelés szintjével emelkedjenek a bérek. De a munkaadók részéről is hasonló önmegtartóztatásra van szükség. S kölcsönös kompromisszumokkal egy reális gazdaságpolitikai pálya vázolható fel. Vagyis társadalmi és pártközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a kormányzat meg tudja tenni az euró bevezetéséhez szükséges lépéseket. És mindez egy játékelméleti szempontból is érdekes a kérdést vet fel, ugyanis egyelőre nem lehet tudni, ki fog kormányozni 2006-tól, így a politikai elitnek – saját érdekében is – felül kell emelkednie saját magán, s bizonyos lépéseket meg kell tennie. A valós lépésekre azonban csak 2007-től van meg az esély, míg a jövő évi választások miatt semmiképpen.
Alultervezett hiány
A kormányzat az államháztartási hiány publikálásakor általában alultervez – osztotta meg tapasztalatát a FigyelőNettel Bartha. A Kopint-Datorg a jövő évi költségvetésben is lát feszültséget, bár az kétség kívül nem olyan nagy, mint a korábbi években, amikor a végleges államháztartási adatok akár a duplájára is rúgtak a költségvetési törvényben rögzítettnek.
A Kopin-Datorg idénre, nyugdíjrendszerrel nem korrigáltan 8 százalékos ESA ’95-ös rendszer szerint számolt hiánnyal kalkulál. De a jövő évi hiány sem lesz egy leányálom, s az a kormány által jelzettel ellentétben meghaladhatja az 5 százalékot. A Kopint-Datorg jövőre 1700 milliárdos hiánnyal számol, ami mintegy 170 milliárd forinttal haladja meg a kormányzati becslést. Legnagyobb probléma – mint mindig –, hogy a kormány nem tudja megfogni a kiadásokat.
Nem lesz vita?
A miniszterelnök a hét végén megállapodott a két kormánypárti frakció vezetőjével abban, hogy nem terjesztenek elő olyan módosító indítványt, amely a 2006-os költségvetési javaslat kiadási főösszegét növelné.
Ez gyakorlatilag Veres János pénzügyminiszter október 13-i bejelentésének a folytatása, amikor azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium decemberben olyan konvergenciaprogram-javaslatot készít a kormánynak, amely megalapozza a 2010-es euróbevezetést. Az akkori információk szerint a készülő javaslat 2008-ra 3,3 százalékos államháztartási hiányt céloz meg (ez a nyugdíjkorrekció figyelembe vehető mértéke miatt lehetővé tenné a 2010-es eurózóna-csatlakozást), a döntés azonban a kormány hatáskörébe tartozik.
A 2010-es bevezetés érdekében a következő 3 évben közel 1000 milliárd forintos államháztartási kiigazítást kell végrehajtani, ami nagyrészt a kiadási oldalon, kisebb részben a bevételi oldalon valósulhat meg – felelte egy kérdésre akkor a pénzügyminiszter. Korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy évente 300 milliárd forinttal kellene csökkenteni a büdzsé kiadásait az euró 2010-es bevezetése érdekében.
