A Világgazdaság pénteki összeállítása szerint az OECD-tagországok között Svédországban a legnagyobb az állam szerepe a gazdaságban. A skandináv országban ugyanis ez az arány 50,7 százalékos, ez többszöröse a lista másik végén lévő Mexikó 18,5 százalékos arányának. Magyarország a maga 37,7 százalékával alig valamivel haladja meg az OECD 36,3 százalékos mutatóját.
Ám az is igaz, hogy azok az országok, amelyekben ez az arány magas, általában többet költenek a beszedett közös pénzből közszolgáltatásokra, ami után másutt vagy a lakosoknak maguknak kellene fizetniük, vagy nem tudnák igénybe venni – állapítja meg az OECD most kiadott jelentése. A legfejlettebb ipari államokat tömörítő szervezet szakértői is beismerik azonban, hogy nem mindig könnyű az összehasonlítás a szigorú számok tükrében; példaként pedig azt hozzák fel, hogy több olyan országban, ahol magas az adók GDP-hez viszonyított aránya, a családi juttatásokat inkább készpénzben fizetik ki, s nem adójóváírást alkalmaznak.
Az adók GDP-hez viszonyított aránya az OECD átlagában egyébként tavaly némileg – 0,1 százalékponttal – csökkent a két évvel korábbihoz képest, ám – jegyzi meg az elemzés – még mindig magasabb, mint az 1975-ben regisztrált átlagos 30,3 százalék. A csökkenésben egyébként Hollandia jár az élen (1975-ben még 41,3, tavaly már csak 39,3 százalék volt), ugyanakkor Spanyolországban 18,2 százalékról 35,1-re nőtt a mutató. Magyarországra vonatkozóan 1995 óta áll rendelkezésre pontos információ az OECD-nél: a szervezet által regisztrált első adat 42,4 százalékos adó/GDP arányt mutat, míg tavaly már csak 37,7 százalékosat regisztráltak.
Az elemzők azonban megjegyzik, hogy az elmúlt időszakban ennek a mutatónak a módosulása sok országban részint a gazdasági növekedésben bekövetkezett változásokat, részben pedig a lakosságot és a vállalkozói szférát sújtó adóterhelés módosulását tükrözi.
