Januárra készülnek
Ahogy a FigyelőNet már korábban beszámolt róla, a novemberi gázáremelés leginkább a kis- és középvállalkozásokat, azok közül is a nagyobb energiaigényű termelő tevékenységet végzőket érinti hátrányosan. A GKI Gazdaságkutató Rt ügyvezetője szerint a kormány politikai megfontolásból, a választások előtti hévben tartózkodik a lakossági gázáremeléstől, így az üzleti szféra árai jóval nagyobb mértékben emelkednek, mint azt a piacgazdasági logika indokolná. Hegedűs Miklós szerint további áremelés várható majd januárban is, amit hasonló indokokból valószínűleg megint csak a vállalati szféra fog elszenvedni. A kisebb cégek nyereségének nagy részét elviheti egy ilyen szintű költségnövekedés, nagy részük nem fogja tudni a terheket áraikban átterhelni a lakosságra, hiszen nem engedhetnek meg ilyen szintű áremeléseket. A leginkább érintett szektorok – így például az építőipar – gyenge piaci szereplői kénytelenek lesznek felhagyni tevékenységükkel vagy átszervezésre kényszerülnek – tette hozzá az ügyvezető.
Az ipar számára a novemberi 19 százalékos áremelés mintegy 70 milliárd forintos költségtöbbletet okozhat, melyből csaknem 50 milliárd a hazai értékesítésű árukra terhelődik – állítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tanulmánya. Ha a villamosenergia ára is megemelkedik – mintegy 3 százalékkal –, akkor a többletteher 55 milliárd forint. Ha ezt tovább tudják hárítani, akkor a lakossági fogyasztásra vetítve további mintegy 0,5-0,7 százalékos áremelkedést jelent.
A novemberi emeléssel együtt most csaknem 40 százalékkal magasabb szinten áll a földgáz értékesítési ára mint év elején mérthez képest – állítja a tanulmány. Ez 150 milliárd forintos költségtöbbletet jelent az iparban, melyből mintegy 100 milliárd forintot a hazai értékesítésre kell áthárítania. Vagyis mindez, közel 1 százalékpontos inflációs feszítést jelent.
A felmérésben résztvevők visszajelzései arra utalnak, hogy a vállalkozások közül már sokan elérték lehetőségük határait. Az MKIK szerint a növekvő terhek előbb-utóbb megjelennek a fogyasztóknál. Ez történhet közvetlenül a fogyasztói árakon, vagy- azon cégek esetében, ahol a piaci versenyhelyzet miatt erre nincs mód – a munkahelyek megszűnésén keresztül.
Tavasszal újabb áremelés
A földgáz importára 9 hónapos késleltetéssel követi a világpiaci árakat. Ezért legalább még egy – várhatóan 2006 tavaszán – esedékes áremelés válik indokolttá. A kamara ekkorra mintegy 20 százalékos mértékű emelést prognosztizál. Ha ez az áremelés is csak a vállalkozói szférát fogja terhelni, akkor 2005 januárjához viszonyítva összességében 55 százalék körül lenne az áremelkedés. Az iparra ez 205 milliárd forint többletköltséget róna, a hazai értékesítésen mintegy 140 milliárd forintot kellene elismertetni. Mindehhez adódik még az együttesen 10 százalékosra tehető villamosenergia áremelkedéséből adódó további 30 milliárd forintos összeg.
Összességében tehát 160-165 milliárd forint költségemelkedést kellene a hazai piacon továbbhárítani. Ez a fogyasztói árszintben mérve mintegy 2 százalékos áremelkedést vonna maga után.
Amennyiben a vállalkozások az áremelkedések hatásait nem vagy csak részben háríthatják át, úgy nem csak jövedelmezőségük romlik, hanem beruházási, fejlesztési lehetőségeik és térségbeli versenyképességük is.
Makrohatások
A várakozások szerint a világpiaci olajárak 2005 utolsó hónapjaiban mintegy 70-80 százalékkal haladják meg a 2004. évit és 2006-ban várhatóan ezen a magas szinten stabilizálódnak. Makrogazdasági modellek alapján a két év alatt hordónként 25-27 dolláros áremelkedés GDP-arányosan akár 2-2,5 százalékos romlást is okozhat a fizetési mérleg egyenlegében. Ebből 0,8-1,2 százalék már 2005-ben, nagyobb része pedig 2006-ban „léphet be”.
Az inflációs modellek szerint a világpiaci energiaárak 10 százalékos változása a belföldi fogyasztói árszintet 0,4 százalékkal emelik meg. Ha azonban az emelkedés 70 százalék körüli, akkor számszakilag 2,5-3 százalék körüli inflációs többlet adódik. Ebből feltehetően 1 százalékpontnyi emelkedés már 2005-ben bekövetkezik. A 2006-os hatás mértéke alapvetően a piaci erőviszonyok függvényében alakul ki.
Az áfacsökkentés nagyobbik részét várhatóan „elviszi” a magasabb világpiaci ár. A 25 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra mérséklésének hatása mintegy 200 milliárd forintra tehető, ami éves szinten az inflációs rátát 1,8 százalékkal csökkenti, szemben az energiaár-emelkedésnek betudható 1,5 százalékos inflációs többlettel. Az egyenleg 0,3 százalékpontos inflációcsökkenés.
