Felfelé módosította mind az idei, mind a jövő évi GDP-re vonatkozó előrejelzését a Kopint-Datorg Rt. Így 2005-re 3,8, 2006-ra 4,0 százalékos növekedést várnak a kutatók, ez 0,2-0,2 százalékponttal magasabb a júliusi prognózisnál.
Az ipari termelés idén 6,5 százalékkal, jövőre 7,0 százalékkal nő, a beruházások 2005-ben 8 százalékkal bővülnek, jövőre 7 százalékkal.
A folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ebben az évben 6,6, jövőre 6,8 százalék lesz a Kopint új prognózisa szerint.
Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű egyenlege – korrigálva a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel – 2005-ben 6,7 százalék lesz, jövőre pedig 6 százalék feletti, ami gyakorlatilag kizárja, hogy Magyarország 2008-ban belépjen az ERM2 rendszerbe, s ezzel 2010-ben csatlakozzon az euróövezethez – áll a Kopint-Datorg prognózisában.
Van lendület
A tavalyi kiemelkedő teljesítményt követően 2005 első negyedévében 2,9 százalékra mérséklődött a magyar gazdaság növekedése. A 2004-es szökőévből fakadó naptári hatás kiszűrésével azonban 3,5 százalék volt a GDP-bővülés mértéke, ami 0,7 százalékos növekedést jelent a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. Az év második felében az ipari termelés és a beruházási tevékenység élénkülésére lehet számítani, és az export eddigi gyors emelkedése is fenntarthatónak látszik, amely – a magánfogyasztás visszafogott növekedésével párhuzamosan – az import szerényebb bővülésével párosulhat. Éves szinten 3,6 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető.
A foglalkoztatottak számának csökkenése megállni látszik, de a munkanélküliség mérséklődésére az év fennmaradó részében nem lehet számítani – a munkaerőpiacra beáramló új munkaerő miatt. A tavalyi stagnálás után idén a nettó reálkeresetek ismét gyorsabban emelkedhetnek, ez azonban nem ölt az egyensúlyt veszélyeztető mértéket.
Idén folytatódik az infláció csökkenése: éves átlagban 3,6 százalék körüli fogyasztóiár-index valószínűsíthető. Az állampapírhozamok elmúlt hónapokban jellemző csökkenő tendenciája – esetleg átmeneti korrekciókkal – az év hátralévő részében is folytatódhat.
Nincs sok ok örömre
A magyar gazdaság továbbra is aggasztó terhét az államháztartás magas hiánya jelenti. Július végére a hiány már túl fogja lépni az egész évre tervezett deficit mértékét, s noha az utolsó 2 hónapban egyensúly közeli állapot várható, az ESA szerinti éves deficit akár elérheti a GDP 5,4 százalékát is – a magán-nyugdíjpénztári korrekció nélkül.
A Kopint a kormány által elhatározott adócsökkentések irányát és mértékét helyesnek tartja, mivel ezekkel a lépésekkel lehet a magyar adóterhelést a környező országok szintjére hozni. Mivel azonban a várható bevételcsökkenés fedezete a kiadási oldalon – egyetlen év alatt – nem teremthető meg, az államháztartás hiányát viszont az adócsökkentéstől függetlenül is csökkenteni kell, a cég jelentése megfontolandónak tartja a tervezett adócsökkentési lépések átütemezését és közülük 2006-ban csak a legsürgetőbbek megvalósítását (az áfakulcsok vagy a tb-járulék csökkentését).
A világ
A világgazdasági konjunktúra 2005 nyarán összességében nem alakult kedvezőtlenül, bár dinamizmusa csökkent, s fontos régióiban – Japánban és az Európai Unióban (EU15) – a növekedés sem 2005-ben, sem jövőre nem éri el a 2 százalékot. A világgazdaság fejlődésének fő húzóereje az Egyesült Államok 3 százalék feletti növekedése és a GDP-jét legalább évi 8 százalékkal növelő Kína marad. A globális verseny mérsékli, illetve leszorítja az inflációt, és alacsonyan tartja a kamatokat, de magasan a munkanélküliséget (6 százalék felett, az EU-ban 8–9 százalék között).
A nemzetközi árukereskedelem az idén mintegy 6,5 százalékkal nőhet, amit nem akadályoz meg, hogy tovább nő az olaj ára. A Brent-olaj az év hátralévő részében nem fog 50 dollár alá esni, és jelentős további árerősödés sem zárható ki – állítja a tanulmány.
Miért erősödik a dollár?
Az elmúlt hónapokban a dollár árfolyamának erősödése jórészt a dollár és az euró között növekvő kamatrésnek és a kedvező amerikai, illetve kedvezőtlen európai makroadatoknak tulajdonítható. 2005-ben az eurózónában a GDP csupán 1,2 százalékkal, a 15 régi tagállamban 1,4 százalékkal nőhet, ami elsősorban a német, a francia és az olasz gazdaság lanyha teljesítményét tükrözi. Az euró értékvesztését az EU-integráció válsága is alátámasztja, amely abból is fakad, hogy a keleti bővítést az EU tényleges belső felkészülés nélkül és kedvezőtlen gazdasági-szociális közegben hajtotta végre. Ezért egyelőre feloldhatatlannak tűnnek az ellentmondások az Európai Bizottság által képviselt közös integrációs érdekek és az egymástól eltérő nemzeti érdekek között. A Stabilitási és Növekedési Paktum reformja ellenére a GDP-arányos államháztartási deficit az eurózóna átlagában – az idén becslések szerint 2,9 százalék – megközelítheti a maastrichti határértéket, ami különösen öt ország – Németország, Franciaország, Olaszország, Portugália és Görögország – számlájára írandó.
Jól teljesítenek az új tagok
Az EU új tagországainak integrálódása gazdasági értelemben egyértelműen sikeres. A növekedés ugyan a tavalyi 5,1 százalékos rekord után az idei első negyedévben 3,3 százalékra lassult, azonban a tavaszi hónapok ipari és exportadatai ismét határozott élénkülésre utalnak. A beruházási ráták – Lengyelország kivételével – jelentősen emelkednek, ami hosszabb távon is segíti a felzárkózást. Szinte valamennyi új tagállamban látványosan javulnak a külső egyensúly jelzőszámai, bővül a régió országainak egymással folytatott kereskedelme. Eközben az inflációs feszültségek – a folyamatosan emelkedő olajárak közepette is – mérséklődnek, és az államháztartási hiányok trendje szintén csökkenő. Az idei év egészében a régió növekedése elérheti a 4 százalékot, miközben az infláció 3 százalék alatt lehet, és kismértékben csökkenhet a munkanélküliségi ráta is.
Az EU-ban erősödő bővítésellenes hangulat miatt aggódó délkelet-európai országokban erőteljes maradt a növekedés, különösen Bulgária gazdasági teljesítménye impozáns. A gyorsuló technológiai modernizációnak és a jelentős infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a balkáni országok a magas fogyasztási hányadról fokozatosan a beruházásvezérelt növekedésre térnek át.
