A pesszimista elemzői várakozásokat alulmúló szintű árszínvonal-emelkedés volt szeptemberben. Az elemzői várakozás 3,9 százalékos éves inflációt jósolt.
Szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,2 százalék volt, 2004 szeptemberhez viszonyítva pedig 3,7 százalékkal növekedtek az árak – írja a Központi Statisztikai Hivatal közleménye. Egy hónap alatt – 2005 augusztushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,2 százalékkal csökkentek. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal növekedtek. Árcsökkenés volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében. A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek árai az átlagosnál nagyobb mértékben (1,7 százalék) emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk, a háztartási energia, illetve az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében szintén áremelkedés következett be. Ez utóbbi csoportból a tankönyv 4,8 százalékkal, a járműüzemanyag-árak 4,1 százalékkal emelkedtek.
Egy év alatt, 2004. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,5 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2004. szeptemberben. A szeszes italok, dohányáruk árai az átlagosnál kisebb mértékben (1,5 százalék) emelkedtek. A szolgáltatások átlagot meghaladó, 5,1 százalékos áremelkedésén belül a szerencsejáték 16, a helyi tömegközlekedés 14, a szemétszállítás és a csatornadíj egyaránt 12 százalékkal drágult. A háztartási energia árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt (6,1 százalék), ezen belül a palackos gáz 7,2 százalékkal, az elektromos energia 6,9 százalékkal növekedett. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok árai emelkedtek, 7,2 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok 17 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 14 százalékkal került többe, mint 2004. szeptemberben.
2005. szeptemberben a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” (maginfláció) az előző hónaphoz képest 0,1 százalék, 2004. szeptemberhez viszonyítva pedig 1,5 százalék volt.
Az elemzők is meglepődtek
Az elemzők értékelése szerint kedvezően alakult az infláció szeptemberben, a 3,7 százalékos 12 havi index alacsonyabb a piaci várakozásnál, és különösen kedvező a maginfláció 1,5 százalékos értéke, ami történelmi mélypontot jelent.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt emelte ki, hogy az üzemanyagár emelkedés ellenére az inflációs adat csak kis mértékben emelkedett szeptemberben az előző hónaphoz képest. Véleménye szerint alapvetően kedvezőek az inflációs folyamatok Magyarországon: ebben az évben stabilan 4 százalék alatt van a fogyasztói árak emelkedése, és kedvezőek az inflációs kilátások is, jövőre az áfa csökkentés hatására 2 százalék alatt lehet egész évben a fogyasztói árindex. A kilátások rövid távon is kedvezőek, októberben ugyanis ismét kis mértékben csökkenhet az éves infláció mértéke a benzin áfa-csökkentés előrehozásának következményeként. Török Zoltán várakozása szerint az év/éves infláció októberben 3,4 százalék, decemberben pedig 3,6 százalék lesz. A Raiffeisen Bank elemzője úgy gondolja, hogy éppen a kedvező inflációs folyamatok miatt még az év vége előtt lehetőség lesz egy kis mértékű, 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentésre, és a csökkentés jövőre is folytatódik.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció kedvező alakulásának nincs különösebb hatása sem a rövid távú piaci folyamatokra, sem a rövid távú kamat politikára. Ennél sokkal lényegesebb információ a piac számára az, hogy az államháztartási hiány jelentős, nincs konvergencia, és a 2010-es eurócsatlakozás megkérdőjeleződött.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője néhány nem várt mértékű árváltozásra hívta fel a figyelmet. Kellemes meglepetésnek nevezte az élelmiszerek és a szolgáltatások árcsökkenésének mértékét. Meghaladta az elemzői várakozásokat a tartós fogyasztási cikkek havi, 0,7 százalékos ármérséklődése is – tette hozzá.
A kedvező részmutatók ellensúlyozták a benzinárnak a várakozásokat nem, de az átlagot jelentősen meghaladó növekedését – mondta Nyeste Orsolya. Az elemző a kedvező szeptemberi adatra tekintettel valószínűnek tartotta az év végi, 3,8 százalékos inflációs prognózisa mérséklését. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy a forint októberi gyengülése milyen hatást gyakorol az év hátralévő részében a fogyasztói árak alakulására. Nyeste szerint az infláció alakulása alapján az MNB-nek lehetősége van további kamatvágásra, de erre szeptemberben az elemző még nem számít.
