Szigorú lesz az EU
Október 20-án adja ki újabb jelentését a magyar államháztartás helyzetéről az Európai Bizottság, és ebben minden bizonnyal negatív irányban módosít korábbi véleményén – jelentette be a keddi Ecofin-ülés közben Luxembourgban Joaquín Almunia. Az EU pénzügyi biztosa szerint a magyar államháztartás állapotáról szóló beszámolójára a tagországok nem reagáltak, nem hivatalos forrás szerint azonban „senki nem örül a helyzetnek”. Július 13-án az Európai Bizottság még azt állapította meg, hogy a magyar hatóságok hatékony lépéseket tettek az idei államháztartási hiány csökkentésére, de a testület jelezte: szükség esetén kész újabb ajánlásokat tenni. Almunia már szeptemberi budapesti látogatásán bejelentette, hogy az autópálya-építés költségei részei a közkiadásoknak, így az eredmény-szemléletű áht-hiány 2005-ben nőni fog.
Magyarországnak nincs szüksége megszorító költségvetésre, mert a közfinanszírozás helyzete nem indokolja ezt, és az olyasféle kiadáscsökkentés, amely az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges, árthat a gazdaságnak – írták hírügynökségek Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a külföldi újságírók klubjában tartott tájékoztatója alapján.
Túl sokba kerül
Gyurcsány szerint az euróövezeti feltételek 2008-as teljesítéséhez – hogy 2010-ben be lehessen lépni az euróövezetbe – évente 300 milliárd forint költségvetésikiadás-csökkentésre lenne szükség, neki azonban számításba kell vennie a lehetséges társadalmi károkat, amit ilyen gyors kiigazítás okozhatna.
A legföljebb 3 százalékos államháztartási deficit euróövezeti szabálya olyasmi, aminek Magyarország és a magyarok javát kell szolgálnia, és nem lehet a gazdasági vezetés egyetlen célja – összegezte véleményét a miniszterelnök. Ugyanis a maastrichti feltételek vannak értünk, és nem mi vagyunk értük – tette hozzá Gyurcsány.
A miniszterelnök cáfolta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete választási célokat követne, ugyanis ez egy fegyelmezett és ésszerű költségvetés – állítja a kormányfő.
Fejlesztésre kell a forrás
A Dow Jones hírügynökség szerint Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy „sohasem neveztem lehetetlennek a 2010-es dátumot”, azonban valóban meg kell fontolni a társadalmi következményeket, és azt, hogy hiányoznak a források az infrastruktúra fejlesztésére.
A Dow Jones emlékeztetett, hogy a miniszterelnök korábban azt mondta, a kormány az év végéig eldönti, elhalasztja-e az eurócsatlakozás dátumát, és ettől a forint gyengült az elmúlt hetekben.
Ugyanakkor a kormányfő – saját állítása szerint – nem látott semmilyen gyors mozgást a forint árfolyamában. „Számomra nagyon fontos figyelni a piacot. Tudatosan küldök jeleket és értelmezem a piac válaszát” – idézte Gyurcsányt a Dow Jones. Az alacsonyabb infláció nem szükségképpen az elsőrendű megfontolás a központi bank számára a további kamatcsökkentéshez, folytatta a miniszterelnök. Szerinte a Monetáris Tanács azt mondta, hogy elégedett az infláció irányával.
A piac csak a saját szemének hisz
Gyurcsány Ferenc külföldi újságírók klubjában elhangzott nyilatkozata hátterében inkább politikai indíttatást lehet felfedezni – mondta Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője a FigyelőNetnek. A piac azonban – kormány egyes tagjainak véleményével szemben – továbbra sem tartja valószínűnek az euró 2010-es bevezetését, ugyanis a költségvetésben nem látják jelét szigorításoknak – tette hozzá Pintér. A 2010-es euróövezeti csatlakozás csak nagy áldozatokkal lenne lehetséges, ezért ennek esélye a minimálisra csökkent. Az euró bevezetésére reális dátumot azonban Pintér szerint csak a választások után kaphatunk, ugyanis az elkövetkezendő hónapokban inkább a politikai bizonytalanság lesz a meghatározó.
Németh Dávid, az ING elemzője szintén úgy vélekedett lapunknak, hogy a piac nem valószínűsíti a 2010-es euróbevezetést, bármit is nyilatkozik a kormány. A nyilatkozatok inkább politikai töltetűek és a választásokra összpontosítanak, éppen ezért a piaci szereplők inkább a saját szemüknek hisznek.
A 2010-es euróbevezetés csak egy Bokros-csomaghoz hasonló megszorításokkal lenne lehetséges, de ismerve a politikai pártok ilyen irányú elkötelezettségét, erre nincs nagy esély – mondta az FN-nek Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Ugyanakkor a kormány komolytalanságát az is mutatja, hogy 2000 óta általában ötéves intervallumokat határozott meg az euróövezethez való csatlakozására; 2000-ben például 2005 volt ez a céldátum – jegyezte meg az elemző. Nem az számít, hogy mit mondanak kormány részről, hanem csak az, hogy mit látnak a befektetők. Lányi azt sem tartotta kizártnak, hogy az euró bevezetése kampánytémává erősödik.
