Az adatok a szezonális hatások mellett főleg az üzemanyag-szegmensben mutatkozó erős bázishatások miatt alakultak így, de arról eltértek a vélemények, hogy ez pontosan mekkora hatást gyakorol most az inflációra, és így arról is, hogy szeptember után lefelé, vagy még tovább felfelé mutat-e az inflációs pálya.
Az MTI által a szeptemberi inflációs adatok közlése előtt, hétfőn megkérdezett tíz nagy londoni befektetési ház szeptemberre 3,7-4,0 százalék, az év végére 3,5-4,2 százalékos magyarországi inflációs előrejelzéseket adott. Ez utóbbi mutatja, hogy az elemzők közül többen szeptember után már lefelé induló, mások még mindig felfelé mutató inflációs pályát várnak. A szeptemberi jóslatok átlaga 3,84, az év végieké 3,80 százalék volt (ez utóbbira a tíz megkérdezett bank közül nyolc adott pontos számszerű előrejelzést).
A szeptemberi 12 havi előrejelzési sáv alsó, 3,7 százalékos szélét képviselő befektetési házak egyike, a Barclays Capital az MTI-nek azzal indokolta viszonylag derűlátó jóslatát, hogy a magas olajár egyelőre nem szűrődött át „hatalmas mértékben” a kiskereskedelmi inflációs kosárba, de „előbb-utóbb át kell szűrődnie”. A Barclays Capital térségi elemzője ezért októberre vár inkább valamelyes inflációs kiugrást, de – pontos jóslat nélkül – az év végére így is „4 százalék alatti” éves visszatekintésű fogyasztóiár-emelkedésre számít.
Az HSBC elemzője, aki – a londoni piaci konszenzussal megegyezően – 3,8 százalékos szeptemberi 12 havi inflációt vár, ugyanakkor azt mondta, hogy ebben már benne lesznek az élelmiszer- és üzemanyag-komponens tavaly szeptemberi viszonylag enyhe éves drágulása teremtette negatív bázishatások.
A szeptemberre ugyancsak 3,8 százalékot jósló Citigroup elemzője úgy fogalmazott, hogy az előzőhöz képest várhatóan magas múlt havi inflációban „a jó öreg olajsztori” a fő elem, a szintén 3,8 százalékot váró Bank of America térségi elemzője szerint pedig az olajnak egyenesen „nagyon nagy” hatása van már most a magyarországi inflációban.
