Szintet mértek
A postai szolgáltatások minőségét független szerv, a Nemzeti Hírközlési Hatóság felügyeli. A postahivatalokban sorban állással eltöltött idő szintén a szolgáltatás minőségéhez kapcsolódik. A hatóság tavaly több mint kettőszázötven postán mérte a kiszolgálásig eltelt időt, és az első mérésnél öt helyen nem feleltek meg az előírásoknak, de a hibákat később javították. A körkép szerint az átlagos várakozással eltöltött idő nem haladja meg a hat-hét percet. „Valószínűleg az állás miatt tűnik hosszúnak az idő” – véli Tomecskó Tamás. Postára az emberek három hullámban érkeznek, munka előtt vagy után és ebédidő alatt, ez alatt az idő alatt könnyen alakulnak ki sorok.
2006 újabb állomás a postai szolgáltatások liberalizációjának terén. 2006. január elsejétől az eddig száz gramm alatti levélküldeményekre vonatkozó postai monopólium súlyhatára ötven grammra csökken, az ennél nehezebb levélküldemény kézbesítését más bejegyzett postai szolgáltatócégek is vállalhatják. A teljes liberalizációra, a törvényben foglalt monopolhelyzet megszűnésére 2009-ben kerül sor. Nem önálló kezdeményezésről van szó, az európai irányelvek szellemében alakuló folyamatok a környező országokban hasonlóan zajlanak.
A Magyar Posta (MP) Rt. éves árbevétele 2004-ben 155 milliárd forint volt. A társaság öt üzletága közül a levélüzletág a bevételek ötvenhat százalékát produkálta, bár a levelek kézbesítése mellett más tevékenységek is az üzletág részei, ilyen például a kiskereskedelmi tevékenység vagy a bélyegkiadás és -értékesítés. Előbbi területen a posta rendelkezik a legnagyobb eladói hálózattal, utóbbi pedig a liberalizációtól függetlenül az állami társaság monopóliuma. A teljes levélforgalomnak valamivel több mint tíz százalékát érinti a 2006-os dátum. A Magyar Posta Rt. napi két-két és fél millió levelet dolgoz fel. Ezeknek csak a töredékét, egy-két, legfeljebb három százalékát ürítik postaládákból, mivel a levelek kilencven százaléka üzleti levél. Főleg bankok, biztosítók bonyolítanak nagy forgalmat, a magánlevelezés – részben az e-mail, részben az sms miatt – visszaszorult.
Újak a piacon
A 2006-os piacnyitás olyan cégeknek kínál nagy lehetőséget, melyek kiterjedt kézbesítői rendszerrel, hálózattal, gyakorlattal rendelkeznek. A csomagkézbesítő, más szóval csomaglogisztikai multinacionális vállalatok – TNT, DHL, GLS, FedEx – jellemzően ilyenek, és száz grammnál nehezebb leveleket eddig is kézbesíthettek. Országos szinten olyan hírlapos cégek is beszállhatnak a versenybe, akik újságkézbesítést eddig is folytattak. Az Axel Springer Kiadó, mely a lapok terjesztésével is foglalkozik, pletykák szerint tervezi is a ringbe szállást. Sem országosan, sem nemzetközi szinten nem valószínű, hogy labdába rúgnának a motoros-kerékpáros futárok, de Budapesten és az agglomerációban komoly konkurenciát jelenthetnek.
A törvény szerint eddig is kézbesíthettek leveleket, ha az a posta szolgáltatásainál legalább három és félszer többe került. A szórólapok terjesztésére szakosodott cégek is könnyedén megvethetik lábukat a címzett küldemények piacán. A liberalizációban rejlő lehetőség nagyságát jól mutatja, hogy az osztrák posta felvásárolta a Feibra Kft.-t, a reklámanyagok, szórólapok terjesztésében Magyarországon piacvezető céget. Kisebb csomagolócégek is az elképzelhető konkurensek között vannak. Többnyire kisvállalkozásokról van szó, melyek nagy cégeknek dolgoznak, meghívókat, repiajándékokat, katalógusokat csomagolnak. Terjesztői hálózattal nem rendelkeznek ugyan – nem is kézbesítenek –, de átszervezéssel ez a probléma kiküszöbölhető lenne.
A posta válasza
Az üzleti léptékkel mérve küszöbön álló liberalizációra az MP készül. A változások teljes palettáját október 9-én, a postai világnapon jelenti be, de addig is megtudhattunk néhány részletet. Az elképzelések nagy része még kiforratlan, szeretnének csomagfeladó automatákat üzembe helyezni, de hogy milyen körülmények között működnének és hol, arra vonatkozóan a szóvivő még nem árult el konkrétumokat. Szerepel a tervek között felvevőcentrumok létrehozása is, ahol a nagy ügyfelek számára könnyítenék meg a levelek postára adását. Szeptember elseje óta működik viszont az úgynevezett elektronikus értesítő, mely negyvennyolc forintért (áfával hatvan) e-mailben vagy sms-ben értesíti a feladót, hogy a címzett megkapta az ajánlott küldeményt – Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivője szerint népszerű szolgáltatásról van szó.
A géppark korszerűsítése is a tervek között szerepel, még az idén több mint hétszáz, majd jövőre újabb több száz gépjárművet szándékoznak üzembe helyezni. Szeretnének a szolgáltatások színvonalán is javítani.
Címnyomozók akcióban
A szolgáltatások minőségével kapcsolatban sok a panasz, főleg nemzetközi küldemények esetében. „A panaszok közül vannak jogosak is ” – ismerte el Tomecskó. Mindamellett a feladók is benne vannak a pakliban, hiányos címzés miatt napi öt-tízezer levelet nem tudnak feldolgozni. A leggyakrabban a házszám és a kerület hiányzik, de olyan is előfordult, hogy mindössze egy d betű volt a borítékon. Az MP-nél külön címnyomozó részleg dolgozik, de az ilyen extrém esetekkel ők sem tudnak mit kezdeni. A tonnaszám keletkező kézbesítetlen leveleket hat hónap után megsemmisítik. A feladó feltüntetése a borítékon leegyszerűsítené a munkát.
Hogy a feladástól a kézbesítésig mennyi idő telhet el, a postatörvény szabályozza. A jogszabály szerint az elsőbbségi levél – a korábbi expressz utódja – nyolcvanöt százalékban már másnap eléri címzettjét, kilencvenhét százalékban két napon belül. A sima levélnek nyolcvanöt százalékban három, kilencvenhét százalékban öt napon belül kell megérkeznie a címzettekhez. A minőségi mutatókat teljesíti, sok esetben túlteljesíti a posta. Ennek ellenére a jövőben – készülve a piacnyitásra – az előírásokon „önszorgalomból” tovább szigorít az MP.
