A Fővárosi Bíróság ítélete szerint a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (MHK) Kft. tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azzal, hogy 2004 januárjától elektronikus jogszabálygyűjteményét Hivatalos CD Jogtár elnevezéssel hozta forgalomba. A KJK-Kerszöv Kft. azért sérelmezte ezt, mert 1993 óta az ő kiadványa volt ismert CD Jogtár néven, márpedig a hétköznapi rövidítési kedvnek köszönhetően így a termékek könnyen összetéveszthetők. A kiadó bizonyította, hogy a Jogtár és a CD Jogtár kifejezések 1993 előtt nem voltak beépülve a köztudatba és a jogi közönség szóhasználatába, teret csak a KJK-Kerszöv Kft. termékének megjelenését követően nyertek, így, mint a terméket megjelölő és megkülönböztető fogalmak, védettséget élveznek.
A fővárosi ítélőtábla által is jóváhagyott ítélet indoklása szerint a Jogtár és a CD Jogtár kifejezések nem épültek be a köztudatba és a jogi szóhasználatba. Az ítélet továbbá kimondta, azt is hogy bármely jogszabálygyűjteménynél alapvető követelmény, hogy az hivatalos legyen. Ebből következően pedig a hivatalos szónak nincs megkülönböztető ereje. A bíróság a MHK Kft.-nek előírta, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését 15 napon belül saját költségén egy-egy alkalommal tegye közzé a Népszabadság és a HVG című lapokban, továbbá 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
Az állami kiadó az A KJK Kerszöv szerint azonban az ítéletben foglaltaknak mindeddig nem tett eleget. Terméktámogató internetes oldalain, sőt fizetett napilap-hirdetésekben továbbra is használja a Hivatalos CD Jogtár nevet.
A KSZF 500 milliós pályázata
A közelmúltban a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 500 millió forint keretösszegű nyílt, központosított közbeszerzési eljárást írt ki „Elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer használata” címmel, amelyre hárman adtak be szerdán pályázatot. Az eredeti kiírás szerint a három legjobb pályázóval kötnek keretszerződést, az állami intézmények pedig később tőlük szerezhetik be a terméket. A tenderre a KJK-Kerszöv, a MHK Kft. és az Opten Informatikai Kft. jelentkezett. Ha mindhárom pályázat jogszerűnek találtatik, a KSZF-nek a Népszabadság információi szerint mindhárommal szerződnie kell. Kevesebb érvényes anyag esetén a főigazgatóság érvénytelenítheti a kiírást, de a megfelelőket is kihozhatja győztesként. Sok függ attól, hogy a kiíró szerint érvényesült-e a verseny vagy sem.
Jogszerűtlen részvétel?
A dolog egyik érdekessége azonban, hogy január elsejével az államnak a hatályos jogszabályokat mindenki számára ingyen elérhetővé kell tennie. Az eredeti feltételrendszert viszont korábban az a vád érte, hogy azt a legnagyobb piaci szereplőnek számító KJK-Kerszövre „szabták”. Az Opten Kft. panaszait eljuttatta a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz is. A KJK-Kerszöv ezt cáfolja, mi több, állítólag tőlünk értesült a pályázat tényéről is. A KSZF az elmúlt hónapokban mégis többször módosította a kiírást, gyengítve a feltételeken, indoklásuk szerint a verseny növelése érdekében. A KJK-Kerszöv szerint azonban ezzel az állami kézben lévő MHK-t akarják helyzetbe hozni. Ráadásul Bucsi Szabó Zsolt, a KJK-Kerszöv ügyvezetője szerint az a jogerős ítélet, mely szerint az MHK nem használhatja az általuk kitalált „jogtár” nevet, ki is zárja őket a tenderből. Szabados Ottó, az MHK közbeszerzési igazgatója ezzel szemben a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy részvételük jogszerű.
A pályázati kiírás szerint azonban nem vehet részt a közbeszerzési pályázaton az a cég, amely „gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el”. Ennek értelmében a KJK-Kerszöv szerint azonban felmerül – többek között – az a kérdés is, hogy a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft-t ki kell-e zárni az eljárásból.
