A szóban forgó négy ingatlan a szennyvíztisztítótól nem messze helyezkedik el. A kerület honlapján a szigetcsúcs nyugati oldaláról a következő olvasható: „A terület súlypontjában fekszik az előirányzott központi-szennyvíztisztító területe, mely közműterületként van nyilvántartva. A szennyvíztisztító továbbtervezése során lehet pontosan meghatározni a technológia igényelte terület nagyságát. Ennek függvényében lehet dönteni a szennyvíztisztító melletti – védőtávolsággal terhelt – terület hasznosításáról. Csepel érdeke, hogy e nagyértékű terület a szennyvíztisztító működését is figyelembe véve megfelelően hasznosuljon.”
Az ajánlattételi meghívást három cég részére küldték meg, a FADESA Hungária Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek (zártkörű részvénytársaság), a MINOS – 2002 Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek és a Magnum Hungária Epsilon Építőipari és Szolgáltató Kft. részére. A meghívás alapján mindhárom cég 2005. szeptember 30-án délig adta be ajánlatát.
A három ajánlat
A MINOS Kft. mind a négy telekre nyújtott be árajánlatot, két változatban, melyekben egy harmadik féllel való kapcsolattól függően jelölte meg a vételárakat. Az A verzió szerint összesen 30,716 milliárd forint bruttó vételárat ajánlott az ingatlanokért, ám a meghatározott időpontig, december 15-ig csupán a megajánlott vételár 2 százalékát fizette volna ki. A B verzió szerint az ajánlatban említett kockázati tényezők minimálisra csökkentésének érdekében magasabb árat voltak hajlandóak fizetni. A cég viszont a kötelező dokumentumok közül nem nyújtotta be a pénzintézeti igazolást, illetve a visszavonhatatlan bankgaranciát. A közgyűlés megállapította, hogy a feltételrendszer egyes elemeinek teljesítéséhez nem ismert, hogy az önkormányzatot a megajánlott vételárral szemben mekkora költség fogja terhelni (pl. a közművesítések konkrét költségei). Mindezek figyelembevételével a pályázatot érvénytelennek nyilvánították.
A Magnum Kft. a négy ingatlan teljes területére összesen bruttó 9,8 milliárd forint vételárat ajánlott, vállalta az egyösszegű fizetést, és hiánytalanul nyújtotta be a szükséges dokumentumokat.
A FADESA Hungária Zrt. valamennyi ingatlanra egységesen 11,370 milliárd forint bruttó vételárat ajánlott. A képviselőtestületi jegyzőkönyv szerint Endrődy István, az értékelőbizottság elnöke a Magnum Hungaria Epsilon Kft. képviselőjének azon kérdésére, hogy a FADESA Hungaria Zrt.-nek van-e bankgaranciája, nem adott választ. A Magnum Hungaria Epsilon Kft. képviselőjének további kérdésére, miszerint van-e lehetőség a többi pályázó pályázati anyagának megtekintésére, Orosz Ferenc alpolgármester azt a tájékoztatást adta, hogy erre a Polgármesteri Hivatal jogászaival történt konzultációt követően kerülhet sor a másnapi testületi ülés befejezését követően, 17.00 órakor, abban az esetben, ha a hivatal jogászai szerint a pályázati anyagok kölcsönös megtekintésének nincs jogi akadálya – olvasható a jegyzőkönyvben. A FigyelőNet megkeresésére a cég munkatársai – tulajdonosi utasításra – elhatárolódtak attól, hogy bármiféle információt az esettel kapcsolatban nyilvánosságra hozzanak.
Mindezek ismeretében a z önkormányzat úgy döntött, hogy a FADESA-nak adják el a négy észak-csepeli telket, amelynek területe 819 ezer négyzetméter. A XXI. kerület északi részén lévő ingatlanok egy részének elidegenítéséről, és a hozzá kapcsolódó kiegészítő döntésekről a Csepeli képviselő-testület levélben tájékoztatja Demszky Gábor főpolgármestert. Arról azonban, hogy a cég miként hasznosítja majd az említett területet, a jegyzőkönyvben nem esett szó.
Elkapkodták?
Kocsis János városszociológus lapunknak azt nyilatkozta, hogy elhamarkodottnak, koncepció nélkülinek tartja a döntést. Városfejlesztési szempontból ugyanis ez egy igen fontos, kitüntetett építési terület, mivel nincs beépítve, és közlekedési szempontból is nagyon jó helyen van – ugyanis a tervek szerint itt húzódik majd az ötös metró vonala. Tehát nem mindegy, hogy mihez kezdenek majd vele, arról pedig nem esett szó, hogy hogyan hasznosítja majd az új tulajdonos a telkeket. Pedig az, hogy mit tervez a befektető, jelentős részben meghatározza majd a fővárosi struktúrát. Úgy tűnik, hogy az adott körzetben folyó fejlesztésekkel a városközpont déli irányba tolódik majd, és az észak-déli vonal válik majd meghatározóvá, a kelet-nyugati vonal pedig elhanyagolhatóvá. „Ez nem csupán Csepel belügye”, bár a terület az önkormányzaté volt, a főváros nem szólhat bele az értékesítésbe és a hasznosításba, valamint a fővárosnak nincs fölösleges 11 milliárdja, hogy ilyen jellegű befektetéseket engedhessen meg magának – mondta a szociológus.
Szerinte jó megoldás lehetett volna, ha a főváros, a kerület, és egy befektető fejlesztési társulást alapítanak a terület hasznosítására, mint ahogy ez Nyugat-Európában bevett szokás a városkoncepció alakításában, de Kocsis szerint sajnos Magyarországon nem túl jó a főváros és az önkormányzatok kapcsolata.
Az önkormányzat már több mint tíz éve gondolkodik a terület hasznosításáról, illetve értékesítéséről. Volt már szó arról, hogy a szigetcsúcson „budapesti Manhattan” épülhetne, korábban ide akarták telepíteni a hongkongiakat, és számos más terv is készült, „ezeknek most lőttek” – tette hozzá Kocsis. Arról, hogy ennyi év után miért ilyen alacsonynak mondható áron értékesítették a területet, azt mondta, hogy ebben közrejátszhatnak az árvízvédelmi szempontok, illetve az, hogy nincs közművesítve, ám véleménye szerint később jobb áron lehetett volna eladni.
