A Népszabadság információi szerint hasonló esetek az EU-csatlakozás óta egyre gyakrabban fordulnak elő.
A védjegy az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb szellemitulajdon-védelmi forma: egy termék vagy szolgáltatás megjelölését néhánytízezer forintért tíz évre oltalom alá lehet helyeztetni a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (MSZH), és a védettség korlátlan ideig meghosszabbítható. Ezért is lepődtek meg a Cash Back Hungary Kft. illetékesei, amikor az 1995-ben bejegyzett Cash Back védjegyük meghosszabbításakor kiderült: ugyanezt a védjegyet hamarosan egy svájci cég is jogszerűen használhatja hazánkban, miután egy nemzetközi lajstromozási beadványban Magyarországot is megjelölte célországként.
Korábban az MSZH hivatalból vizsgálta a lajstromozást gátló közvetett okokat is, mint amilyen például egy korábbi védjegy létezése ugyanarra a megjelölésre. A védjegytörvény módosítása óta azonban csak a közvetlen kizáró okokat (közerkölcsbe ütközés, vallási jelkép használata stb.) vizsgálják automatikusan, így fordulhat elő a „dupla” lajstromba vétel. Reich Tamás, a magyar cég ügyvezető igazgatója elmondta: az eljárás költségeit megfizető védjegytulajdonosok elvárnák, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő, vagy ha mégis, akkor annak anyagi konzekvenciáit ne nekik kelljen viselniük (a másodikként bejegyzett védjegy törlése 128 ezer forintba kerül, igaz, fizetnie mindig az eljárás vesztesének kell).
Az MSZH illetékese szerint ebben az ügyben is a jogszabályoknak megfelelően jártak el, vagyis a hivatal nem hibázott. A mostani szabályozásnak az a logikája, hogy ha a két védjegy ugyanarra a termék- vagy szolgáltatási körre szól, akkor a birtokosaik nyilván értesülnek egymásról (ilyenkor egy éven belül díjmentesen lehet észrevételt benyújtani, s akkor a második védjegy bejegyzésére nem kerül sor). A hivatal egyébként végez védjegyfigyelést – többek között a dupla lajstromozás megelőzésére -, de nem automatikusan, hanem megbízás alapján, havi 6400 forintért.
