Michal Dybula, a BNP Paribas befektetési csoport feltörekvő piaci stratégája az MTI-nek pénteken, a fő számok ismertté válása után azt mondta, mivel igen szoros küzdelem várható a MSZP és a Fidesz között jövőre, „elképzelhetetlen”, hogy a kormány elkötelezze magát bármiféle kiadáscsökkentés mellett, főleg szociális téren, mondta.
Dybula szerint „nem valószínű”, hogy ez a tervezet a költségvetési alaphelyzet és az államadósság-dinamika bármilyen javulását eredményezné. Mindemellett a folyómérleg romlását is okozhatja, mivel bizonyosra vehető, hogy a tervezett áfa-csökkentés nyomán 2006-ban jelentősen erősödik a magánfogyasztás, fokozott importnyomást eredményezve, tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a választások után várható-e gyorsabb kiadásleépítés, az elemző azt mondta: a költségvetési szféra rendbe szedése általában hosszabb időt vesz igénybe egy-egy négyéves parlamenti ciklusnál. A legjobb példa erre Szlovákia, amely eljutott a Meciar-éra rendkívül rossz makrofundamentumaitól a jelenlegi igen robusztus költségvetési teljesítményig, de legalább hat évbe telt, mire a reformok éreztetni kezdték hatásukat, mondta.
Ez azt jelenti, hogy a maastrichti deficitkritériumok teljesítéséig nehezebb és hosszabb út fog vezetni, mint ahogy azt a piac és az elemzők még néhány héttel ezelőtt is várták, mondta a BNP Paribas elemzője.
Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési ház vezető feltörekvő piaci elemzője azt mondta: a hiánynövekedés nagyon fontos – még ha nem is az egyetlen – összetevője az autópálya-építés. Ezt a pénzt „mindenképpen elköltötték volna”, a kérdés csak az volt, hogy a költségvetésben, vagy máshol számolják-e el.
Gable szerint „nem csekély” az esély arra, hogy a hitelminősítők rontják a magyar adóskockázati besorolást, de a minősítők is tudták, hogy ez a pénz el lesz költve, ezért a hiánynövekedés ebből eredő részének „nem kellene hitelminősítési üggyé válnia”.
