Két ló húzza a szekeret
Egy piac teljesítményének megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az indexkosár összetételét – hangsúlyozták az elemzők. A magyar tőzsdét például egyértelműen az OTP és a Mol befolyásolja, e két papír együttes súlya mintegy 60 százalék. Látványos eredményt kapunk, ha a BUX tavalyi teljesítményét úgy kalkuláljuk, mintha az OTP és a Mol árfolyama nem emelkedett volna. Ez esetben a tőzsde az állampapír-piaci hozamszintek alatti növekményt tudott volna csak felmutatni, szemben a tényleges, 57 százalékos emelkedésével.
Egy cash flow-vezérelt rali általában három hónappal tovább tart, mint bárki gondolná – kezdték aktuális elemzésüket a Portfolio.hu Klub legutóbbi rendezvényén a hazai piac szakértői, akik a jelenlegi környezetben próbáltak hatékony befektetési stratégiát felvázolni.
Zsiday Viktor, az Aegon Vagyonkezelő részvénystratégája, Bódis Péter, a Capital Invest vezető elemzője és Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója egyetértett abban, hogy az idei évet jellemző részvénypiaci boomot a régiónkba és hazánkba beáramló nagy mennyiségű likvid tőke vezérli, ám a folyamat végét gyakorlatilag lehetetlen behatárolni. Az alapkezelőknek egyébként, mint mondják, viszonylag kicsi a mozgásterük, a kelet-közép-európai térségbe fektető alapoknak itt és most kell elkölteniük a távoli kisbefektetők részéről rájuk bízott pénzt. Hogy miért pont ezt a régiót preferálják most a befektetők, annak több indoka van: egyrészt az alacsony amerikai kamatok, másrészt a japán befektetési törvény módosítása nyomán felélénkülő távol-keleti kereslet, harmadrészt az a tény, hogy a feltörekvő piacok még mindig nem számítanak túlértékeltnek.
Menjünk külföldre
Ezzel kapcsolatban az elemzők viszont rámutattak arra, hogy az eddigi növekedési tempó szükségképpen lassulni fog hazánkban. Bizonyos cégek (például a Richter vagy az OTP) P/E mutatója már nagyon magas, s ekképp teljesítőképessége is véges – vélte Zsiday Viktor. Nem várható nagy növekedés a Magyar Telekomtól sem, bizonytalan a Mol sorsa is, és a kisebb papírokban (a BorsodChemben, a Démászban vagy az FHB-ban) sincs már nagy potenciál – tette hozzá Szabó László. Az előttünk álló időszak már sokkal alacsonyabb növekedést fog mutatni, mint a mögöttünk álló – erősítette meg Bódis Péter is.
Alapszabály, hogy ne egy részvényben és ne rövid távon gondolkodjunk, amikor részvényt veszünk, illetve tartsuk azt is szemünk előtt, hogy a forint előtt sokkal nagyobb tér van a gyengülés, semmint az erősödés irányába – fogalmaztak az elemzők. Ez utóbbi tényező a nemzetközi instrumentumok felé terelheti a magyar befektetőket, hiszen hosszabb távon már pusztán az árfolyamváltozás (forintgyengülés) felértékelheti euróban vagy más külföldi devizában tartott befektetésünket.
A külföldi kötvények mindazonáltal nem jelentenek alternatívát – húzták alá a szakértők –, egy 3 százalékos német, vagy egy 4,3 százalékos amerikai kötvénykamatért nem érdemes árfolyamkockázatot futni. Az amerikai, japán vagy kínai részvények jövőbeli hozamának reményében viszont már annál inkább, sőt az elemzők jelenleg a koreai részvénypiacot favorizálják. A koreai tőzsde ugyanis 1990 és 2005 között gyakorlatilag mozdulatlan volt, miáltal mára relatíve roppant olcsóvá vált. Jelentős világcégek (például a Samsung vagy az LG) alacsony, 8-10 P/E mutatóval forognak (a hazai piac P/E-je 12), ez nagy növekedési lehetőségeket rejt magában.
Egy óvatos alternatíva
A hazai kisbefektetők által kedvelt ingatlanalapokról nem volt kiugróan jó véleménye az alapkezelőknek. Mint mondták, ez egy defenzív stratégia, amely bár devizakockázat-mentesen biztosít diszkontkincstárjegy feletti hozamot, de mára már nincs benne nagy növekedés, és ráadásul – a magas vagyonkezelési díjak, jutalékok miatt – a többi befektetéshez képest drága megoldást jelent.
