A Pénzügyminisztérium törvénytervezete szerint jövőre a GDP nominális értéke 23 270 milliárd forint lesz. A beterjesztett törvényjavaslat szerint a büdzsé kiadási főösszege 7309,0955 milliárd, bevételi főösszege 5775,7922 milliárd, hiánya így 1533,3033 milliárd forint. A költségvetés kiadási főösszege a GDP 46,4 százaléka, a bevételi pedig 39,6 százalékát teszi ki, a deficit ESA ’95 szavány szerint a bruttó hazai termék 6,1 százaléka, ami nyugdíjkorrekcióval 4,7 százalékos hiányt jelent.
A büdzsé tervezete szerint a magyar gazdaság jövőre 2 százalékos infláció mellett 4 százalékkal bővül. A kormány 3-4 százalékos jövedelemnövekedéssel, 3-3,5 százalékos fogyasztásbővüléssel, és a beruházások 6-8 százalékos élénkülésével számol.
A költségvetési törvény tervezete szerint Magyarország mintegy 300 milliárd forintnyi uniós forrásra számít jövőre, amelyből mintegy 100 milliárd agrártámogatás. Hazánknak 217 milliárd forint saját forrással kell rendelkeznie az uniós támogatások lehívásához.
Veres János pénzügyminiszter a büdzsé tervezetének benyújtásakor elmondta: az biztosítja az ország gazdaságának felzárkózását az uniós átlaghoz. A pénzügyminiszter szerint a költségvetés igazságosabb családtámogatást biztosít, és az adóváltozások következtében mintegy 200 milliárd forinttal több pénzt hagy a vállalkozásoknál, az embereknél.
Nem nő az adósság
A pénzügyminiszter megjegyezte: tévedés az a sajtóban megjelent adat, amely szerint az adósságállomány túllépi jövőre a GDP 60 százalékát. A költségvetés szerint az arány 58 százalékos lesz.
Veres János elmondta: bízik abban, hogy a parlamenti vita eredményeképpen lényegében ezekkel a főszámokkal tudják elfogadni a költségvetést.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a költségvetési törvénytervezet átvétele után elmondta: a büdzsé általános vitája október 28-án kezdődik, a végszavazás várhatóan december 19-én lesz.
Lassul a privatizáció
A bevételek jövőre összesen 240 milliárd forinttal csökkennek, itt a vagyonértékesítés bevételeinek elmaradásai játsszák a legnagyobb szerepet, nem pedig az adócsökkentések – ahogy ezt eddig sejtettük. Az áfa 5 százalékpontos csökkentése 100 milliárdos bevételkiesést jelent, amit szinte azonnal ellentételez a regisztrációs adóbevételek jelentős emelése. Ebből, valamint a jövedéki adók emeléséből 50 milliárd forinttal számít nagyobb bevételre a kormány.
Szintén meglepetés, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsának 2 százalékpontos csökkentése ellenére 102 milliárd forinttal több bevételre számítanak ebből az adónemből. Ugyanakkor – annak ellenére, hogy a kormányfő és a pénzügyminiszter többször is megígérte: nem készül választási költségvetés – mintegy 10 százalékkal, 650 milliárd forinttal nő majd a kiadási oldal. Itt a legnagyobb tétel a jóléti juttatások növekedése.
A beterjesztett jogszabálytervezet szerint kevesebb jut alapfokú oktatásra, orvosi és fogorvosi ellátásra, de a kulturális tárcának is meg kell szorítani a nadrágszíjat. Alapfokú oktatásra 4,28 milliárddal, rendelői ellátásra 7,4 milliárd forinttal jut kevesebb, míg a kulturális tárcánál 0,9 milliárd forinttal csökkennek a források. Mintegy 4,5 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak a rendvédelmi szervek, de ugyanennyivel csökkennek a honvédelem költségei is.
A nagy nyertesek a nyugdíjasok lesznek, ők 139,4 milliárd forinttal jutnak több pénzhez 2006-ban. De emelkednek a jóléti juttatások is, mégpedig igen jelentős mértékben, 334,4 milliárd forinttal. De – valószínűleg a választások közelsége miatt – az agrárbüdzsé is bővült: 1,41 százalékos GDP-arányos szintről 2,05 százalékra, közel 170 milliárd forinttal.
Reálértéken maradnak az önkormányzatok forrásai
A helyhatóságok 2900 milliárd forinttal gazdálkodhatnak jövőre – mondta a pénzügyminiszter a büdzsé benyújtása után, az önkormányzatok napja alkalmából tartott szakmai konferencián. A képet árnyalva, hozzátette: az összeg fele érkezik a központi költségvetésből. A beterjesztett törvényjavaslat szerint pontosan 791,37 milliárd forint.
A miniszter elmondta: az önkormányzatok számára jövőre 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ebből 98 milliárd európai uniós, 95 milliárd társfinanszírozási és 106 milliárd forint „hagyományos” forrás, így például cél- vagy címzett támogatás.
Összességében „biztosított a források reálértéken tartása” az önkormányzatok számára – vélte a miniszter.
Egyezkednek az euróról
A pénzügyminiszter az euró 2010-es bevezetését firtató kérdésre úgy vélte: a hiánycsökkentés mértéke 2005-ről 2006-ra bizakodásra ad okot. Hozzátette ugyanakkor, hogy decemberig egyeztetéseket folytatnak a gazdasági és szociális partnerekkel az uniós közös pénz bevezetéséhez szükséges feladatokról. A kormány decemberben tesz jelentést az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogram teljesítéséről.
A költségvetés benyújtása előtt két nappal Veres János bejelentette: az államháztartás idei, GDP-arányos hiánya a tervezett 3,6 százalékkal szemben 6,1, a jövő évi pedig 2,9 helyett 4,7 százalékos lesz. A beismerés – bár kisebb, múló pánikot okozott a piacokon – nem rendítette meg a szakértőket, miután az Eurostat az elmúlt héten közölte: az autópálya-építések költségeit a kormány szándékával szemben fel kell tüntetni a büdzsében.
A bejelentés nyomán lapunknak nyilatkozó elemzők emlékeztettek: a kormány az utóbbi három évben egyetlen, saját maga által kitűzött hiánycélját sem tartotta be, így az euró 2010-es bevezetése is erősen kérdésessé vált. Többen úgy nyilatkoztak: a befektetők elbizonytalanodásához vezethet, ha a kabinet rövidesen nem fogad el új, hiteles középtávú gazdasági programot és céldátumot az euró bevezetésére.
