Sokak szerint nem lehet másodállásban tőzsdézni, de ez a megállapítás több okból sem állja meg a helyét. Egyrészt a jó befektető nem kapkod, hanem van egy jó elképzelése és kivár addig, amíg az nem realizálódik és akkor már miért ne dolgozna közben. Másrészt aki spekulálni akar, az nyugodtan vállalhat olyan munkát, ahol a pénteket ki tudja venni szabadságnak, ugyanis az elmúlt időszakban elég volt a hét utolsó napján ott lenni a piacon.
A hét első négy napja ugyanis éppen csak csordogált, habár unalmasnak nem lehet nevezni őket. Az igazi élet azonban pénteken költözött be a tőzsdeparkettre és 554 ponttal, azaz 2,4 százalékkal küldte lejjebb az indexet, amely így nem tudta tartani a 23 ezer pont feletti szintjét, és 22 564 ponton zárt.
A Mol-saga
A múlt hét leghektikusabb kereskedését a Mol produkálta, méghozzá egy olyan rejtett kockázati tényezőnek az előbukkanásával, amely fontos lehet az előttünk álló időszakban. A Mol–E.On-ügyletről, a gázüzletág eladásáról szól, amiről az Európai Bizottság november végéig hivatott dönteni.
Általában, hogyha megkérdezik a bizottságot, hogy miként halad egy ügy, akkor szokványos esetben azt mondják, hogy folyamatban lévő ügyről nem adnak tájékoztatást, vagy biztosítanak valami standard szöveget az újságírók kíváncsiságának kielégítésére. A Mol–E.On-ügy azonban úgy néz ki, hogy nem szokványos, ugyanis a bizottságnak be nem áll a szája. A múlt héten nem kevesebb mint kétszer nyilatkoztak.
Természetesen ahogy kell, mindezt a tőzsdei nyitvatartás alatt, amivel akkora volatilitást vittek a piacba, hogy egyesek már bennfentes kereskedelmet kiáltottak.
Az ügy lényege, hogy az Európai Bizottságnak áldását kell adni a tranzakcióra, ellenben az E.On nem vásárolhatja meg a Mol gázüzletágát összesen 2,1 milliárd euróért (525 milliárd forint). A bizottság legfőbb aggodalma az, hogy az E.On korlátozhatja a versenyt. Egyrészt érdekes ez a megközelítés, hiszen a gázüzletág eladásával egy monopolpozíció épülne le. Másrészt érthető, hiszen az E.On fontos pozíciókat épített ki az áramszolgáltatás terén is, és így horizontális integrációra tehet szert.
Abban az esetben, hogyha az EU végül elutasítja a tranzakciót, akkor minden marad a régiben és kezdődhet az értékesítési folyamat elölről. Ez rosszul jönne a Mol-nak, ugyanis ebben az esetben valószínűleg jóval kisebb árat realizálhatna, másrészt itt maradna a nyakán a szabályozási kockázat, márpedig már most látszik, hogy a politikának hála ismét veszteségessé válik a gázüzletág a negyedik negyedévtől. És minden befektető emlékszik, hogy 2000/2001-ben ez 250 milliárd forintjába került a vállalatnak és a részvényeseknek.
Richter-show
A többi vállalat közül kiemelkedett jó szereplésével a Richter Gedeon. Piaci információk szerint a társaság menedzsmentje Londonban befeketőkkel találkozott nemrég, és ez természetesen az árfolyamra is jó hatással volt. Azt nem tudni, hogy mi volt a pozitív üzenet, amit a vállalat kommunikált, de láthatóan elég volt ahhoz, hogy kompenzálja az elemzői pesszimizmust, ami az elmúlt időszakban jellemezte a piacot, így, 33 ezren túl. Azt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kisbefektetőknek nem kell amiatt aggódniuk, hogy a menedzsment ezeken a road show-kon többlet információhoz juttatja a befektetőket, ugyanis ez tilos. Csupán a saját szemszögéből tálalja a már nyilvánosságra hozott információkat.
Alan & Rita
A nemzetközi piacokon a világ szeme egy férfira és egy nőre tapadt. A történet Alan és Rita küzdelméről szólt, ahol a nő megpróbálta rávenni valamire a férfit, azonban a férfit nem lehetett befolyásolni. A “Fed dönt a kamatokról” című szappanopera újabb epizódját kedden vetítették, és azzal ért véget, hogy a főhős, Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mindenható feje a bizottsággal egyetemben úgy döntött, hogy ismét kamatot emelnek 3,75 százalékra a korábbi 3,5 százalékról.
Ebben a szándékában még a legújabb hurrikán, Rita sem tudta megváltoztatni, pedig Katrina már így is alaposan megrendítette a déli partot. Az újabb kamatemelés azonban arra utal, hogy nem fél a Fed attól, hogy a természeti katasztrófa visszaveti az amerikai gazdasági növekedést, ami már most is nyomás alatt van a 65 dollár feletti olajárnak köszönhetően.
Ha Rita Alanre nem is hatott, de a texasiak még jó ideig megemlegetik a nevét. Ugyanis Ritának köszönhetően 60 év után ismét átmenetileg benzinhiány lépett fel Houstonban és környékén. Tekintve azonban, hogy végül Rita nem okozott nagyobb károkat, így a héten a befektetők figyelme vissza fog térni a vállalati és gazdasági fundamentumok világához. Az más kérdés, hogy amit ott találnak, az sem fog sokkal jobban tetszeni nekik.
