Elérkezett a pillanat a zártkörű részvénytársaságként működő MÁV alapító okiratának módosítására, amelyek tervét augusztusban jelentette be a gazdasági tárca. A ma már alig 80 milliárd forint alaptőkével rendelkező állami vasút irányításához szükséges döntési kompetenciák egy részét a szakminiszter magához vonta. Ezzel azonban a MÁV nem kerül kézi irányítás alá – ígérte a miniszter a döntés bejelentésekor augusztusban. Erre garancia, hogy az alapítói hatáskörbe vont döntési jogokat egy tulajdonosi bizottság gyakorolja majd. A testületet a gazdasági miniszter vezeti.
Az új rend szerint a társaság tényleges irányítását a múlt héten kinevezett Heinczinger István általános vezérigazgató-helyettesre bízzák, míg a cég formálisan első számú vezetője a stratégiakészítés feladatait kapja. A tulajdonosi bizottság döntésére lesz szükség a MÁV minden kétmilliárd forintot meghaladó összértékű vagyonelemének átruházásához, illetve megterheléséhez. Továbbá a testület jóváhagyása kell majd a MÁV szervezeti átalakításához is. A vasút igazgatósága ezentúl az egy- és a kétmilliárd forint közötti vagyonátadásokról határozhat majd. Az új szervezeti rendről, valamint a szintén beígért vezetőcserékről szóló terveiről a szaktárca vezetője hétfőn tárgyalt a vasúttársaság igazgatóságával és felügyelőbizottságával.
Szűkebb hatáskör
Az új rendszer szerint a társaság csúcsvezetőjének számító elnök-vezérigazgató hatásköre a MÁV-nál jóval szűkebb lesz, az általában megszokott üzleti gyakorlattal szemben. Ő adhat majd mandátumot az olyan társaságok átalakulásáról, struktúrájának megváltoztatásáról szóló ülésekre, amelyekben a vasút részesedése nem haladja meg az 500 millió forintot. Az ingatlanok, értékpapírok átruházásánál ellenben jogköre az 500 millió és egymilliárd forint közötti sávba tartozó ügyletekre terjed ki. A vasút vagyonelemeinek értékesítéséről ugyanakkor csak 100 millió forintig határozhat. Az állami vasútnál új tisztséget betöltő általános vezérigazgató-helyettes pedig a félmilliárd forint alatti vagyonátadásokról dönthet saját hatáskörében.
Gaál Gyula mozgásterét a szakminiszter szűk korlátok közé szorította: a jövőben az elnök-vezérigazgató jár majd el az igazgatóság nevében, ami a gyakorlatban csak annyit jelent, hogy ő képviseli a társaságot a tulajdonos, a hatóságok, az utazóközönség és a fuvaroztatók előtt, mást azonban nem. Az elnök-vezérigazgató feladata lesz majd továbbá a társaság munkaszervezetének irányítása, illetve a MÁV stratégiai koncepciójának kidolgozása, de ez utóbbi esetében a végleges döntéshez a tulajdonosi bizottság hozzájárulása is szükséges lesz. Az elnök-vezérigazgató felelősségi körébe beletartozik majd az olyan kérdések kezelése is, mint az állam és a MÁV megrendelő-szolgáltató viszonyának rendezése, javaslattétel a normatív költségtérítési rendszer továbbfejlesztésére és ő irányítja majd a MÁV belső ellenőrzési tevékenységét is.
A MÁV általános vezérigazgató-helyettesét az alapító okirat módosítása szerint a gazdasági tárca vezetője nevezi ki, de papírforma szerint az elnök-vezérigazgató gyakorolja majd azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket Kóka János nem von magához, azaz az elnök-vezérigazgató tehet javaslatot az általános vezérigazgató-helyettes fizetésére, végkielégítésére, illetve prémiumára – hacsak ezt a gazdasági miniszter nem látja másként jónak.
Ettől függetlenül a MÁV operatív irányítását és pénztárának kulcsát a vasúttársaság alapító okiratának módosítása szerint az általános vezérigazgató-helyettes kapja meg a távozó Mándoki Zoltán vezérigazgatótól, annak lényegében valamennyi jogkörével együtt. Továbbá a vezérigazgató-helyettes, azaz jelent esetben Heinczinger gyakorolja a munkáltatói jogokat a MÁV, illetve a többségi tulajdonában lévő társaságok vezérigazgatói, ügyvezetői felett: dönthet kinevezésükről, leváltásukról, jövedelmükről. Feladatai közé tartozik majd az EU által finanszírozott vasúti projektek előkészítése, irányítása, az uniós források felhasználásának ellenőrzése, valamint a vasút kommunikációs tevékenységének felügyelete.
Fekete listások
A hírek szerint Kóka János „feketelistáján” szereplő, a MÁV-tól távozó vezetőknek járó végkielégítés összege együttesen elérné a 300 millió forintot a Népszabadság információi szerint. Ebből 80 millió forint Mándoki Zoltánnak járna. A napilap azonban úgy tudja, hogy a GKM nem tett le a végkielégítések visszatartásáról. A tárca vezetése ugyanis most azzal próbálkozik, hogy nehezen elfogadható pozíciókat ajánl fel a vasútnál feleslegesnek tartott menedzsereknek. Akik nem fogadják el a felajánlott új munkakört és a távozást választják, nem jár a végkielégítés.
A Népszabadság úgy tudja a felmentésre javasolt fővasutasok között van Lékay Gusztáv, a MÁV esetenként több tízmilliárd forintos közbeszerzési eljárásait, így a botrányosnak tartott motorvonattendert levezénylő főigazgatója, Orosz D. Balázs, a MÁV vezető jogtanácsosa és Stromajer Andrea kommunikációs igazgató is. Az utóbbi helyét várhatóan Kecskeméti Judit, a gazdasági tárca még Csillag István minisztersége idején kinevezett, majd felmentett kommunikációs vezetője foglalja majd el. A távozók között emlegetik még Gulyás Tibor stratégiai projektigazgatót, aki a MÁV stratégia- terveiért, így a többek között a vasúti árufuvarozás kiszervezésének előkészítéséért is felelős volt. A miniszteri szándékok szerint mennie kell majd Budainé Ferenczi Zsuzsa kontrollingvezetőnek és Mangel János EU- projektigazgatónak is.
