Gazdaság

Találkozási pontok

Az uniós források hatékony felhasználása széles konszenzust igényel a jobb- és a baloldal részéről - fogalmazódott meg a Figyelő és a Heti Válasz által szervezett múlt heti konferencián.

Halvány reménysugár: a jövő talán több találkozási pontot kínál közös dolgaink rendezésére, mint a múlt és a jelen. Legalábbis a párbeszéd szükségességének elismerése lengte be azt a múlt heti konferenciát, amelyen a jelenlegi és az Orbán-kormány szakminiszterei, valamint az üzleti világ és a kutatói szféra képviselői alapvetően még a felhasználható uniós pénzek fő célpontjait illetően is egyetértettek. A munkahelyteremtés, az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások, a hatékonyabb államigazgatás, a kutatás-fejlesztés ösztönzése, valamint a kis- és középvállalati szektor kiemelt kezelése minden előadásban és hozzászólásban szerepelt, még ha eltérő hangsú-lyokkal is.


Találkozási pontok 1

Baráth Etele, uniós koordinációért felelős miniszter és Martonyi János, volt külügyminiszter.

HOSSZABB TÁVRA. Baráth Etele, európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszter például az erős decentralizációban, a „fejlesztő” állam hatékony struktúrájában látja a beruházások fő motorját. Kóka János gazdasági miniszter szerint az abszolút súlypont a versenyképesség javítása kell, hogy legyen. Ennek alapfeltételéül meg kell teremteni a stabil makro- és fiskális környezetet, le kell építeni az állami bürokráciát, továbbá a foglalkoztatás, a humántőke, az innováció, a K+F és az infrastruktúra területére kell összpontosítani a fejlesztéseket. A kis- és középvállalkozások helyzetével kapcsolatban Kóka elmondta: olyan szabályozást kellene kialakítani, akár a közbeszerzési törvény módosításával is, amelynek révén ezek a cégek nagyobb eséllyel indulhatnak az uniós pályázatokon. Matolcsy György ellenben úgy véli, elsősorban vissza nem térítendő állami támogatásokkal kellene segíteni a kis- és középvállalkozásokat. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint hosszabb távú – legalább 15 évre előretekintő – együttgondolkodásra, a politikai, társadalmi, üzleti és civil szféra társadalmi-gazdasági megállapodásaira, valamint teljesen új gazdaságpolitikára van szükség. Az uniótól remélt pénzek a mindenkori felzárkózási források ötödét teszik ki, a fennmaradó rész szerinte csak akkor megy megfelelő irányba, ha jó a gazdaságpolitika. Csaba László közgazdászprofesszor is a gazdaságpolitikai váltás szükségességét vázolta. Mint kifejtette, valódi decentralizációra és egy hihető és tartható konvergencia-pálya kijelölésére lenne szükség, valamint arra, hogy az állam ne avatkozzék a vállalkozások működésébe, de törekedjen az euró mielőbbi bevezetésére.

Találkozási pontok 2

Találkozási pontok 3

Matolcsy György,
volt gazdasági miniszter, Gönci János, a Malév vezérigazgatója, Kóka János gazdasági miniszter, Csaba László közgazdász professzor, Vityi Péter,
a Microsoft ügyvezető igazgatója.

Találkozási pontok 4

RETUSÁLÁS. A sarkosabb megfogalmazások a múlt és a jelen helyzet megítélésére vonatkoztak. Martonyi János volt külügyminiszter egyenesen abban látta az uniós csatlakozás legjelentősebb eredményét, hogy nem omlott össze az államháztartás. Kemény kritikával illette a „retusált” költségvetési adatokat. Mint mondta, nem lehet „büntetlenül megcsinálni, amit mi a gazdasági adatszolgáltatás és az államháztartási adatok kezelése terén az elmúlt három évben megtettünk”. Csaba László szintén bírálta a kormányzatot a kreatív könyvelési módszerek miatt, mert ezzel az ország a befektetői bizalmat és esetleges beruházások megvalósulását kockáztatja.

Az uniós csatlakozásunk óta rendelkezésre álló európai források lehívása tekintetében is kisebb számháború bontakozott ki a konferencia résztvevői körében. Nógrádi Zoltán, a Parlament EU ügyek munkacsoportjának vezetője és Cséfalvay Zoltán, az Andrássy Egyetem tanára kifogásolták a pénzek leszívásának eddigi tempóját, illetve azok felhasználásának eredményességét. Faragó László, az MTA főmunkatársa azt hangsúlyozta, hogy nem pusztán az EU-nyújtotta pénzügyi keret a lényeg, hanem a mögöttes programok, vagyis az, hogy hova kerül pontosan a pénz. Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese ellenben úgy véli, az ilyen hosszú távú fejlesztési programok első éveiben természetes a lassabb felhasználás, és az már nagy eredmény, hogy 7 ezernél több projekt elindult. Tavaly május elsejei csatlakozásunk óta egyébként 1365 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből eddig 67 milliárdot sikerült lehívni; a fennmaradó összeget 2008 végéig bezárólag kell felhasználnunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik