Annak ellenére, hogy a magánszektor rugalmas és talpraesett, a költségvetési politikában tapasztalt erőtlenség növeli a kockázatok szintjét, az intézkedések halogatása már nem lehet alternatíva az ország számára – áll a szervezet közleményében. Az elmúlt évtized során a gazdaság dicséretre méltóan tért át egy magasabb műszaki színvonalú termelési struktúrára, aminek eredményeként sikeresen birkózott meg a globális versennyel. Ennek ellenére Magyarország előkelő teljesítményű gazdaságból az EU új tagországai között a lassabban növekvő gazdaságok csoportjába lépett vissza.
Az elmúlt években jelentős gazdaságpolitikai hiányosságok voltak: idesorolható a költségvetés kiszámíthatóságának hiánya, valamint a tartósan magas költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiány. A kedvező nemzetközi pénzpiaci környezet biztosította a deficitek finanszírozását. A magyar valuta kockázati prémiuma azonban a régió valutáihoz képest tartósan magas. A 2005-ös költségvetési hiánycél várható nem teljesülése miatt, illetve 2006 jelentős kihívásaival az országot fenyegető kockázatok erősödtek – állítja a valutaalap.
Gyorsul a növekedés
A 2005-ös bővülést 3,4 százalékra, a jövő évit ennél magasabbra, 3,6 százalékra prognosztizáljuk – olvasható a dokumentumban. A folyó fizetési mérleg várható idei 8 százalékos GDP-arányos hiánya tovább növekedhet, amennyiben a csatlakozással összefüggő szabályozásváltozások következtében az import terén a valós értéknél alacsonyabb értéket jelentettek az importőrök. A folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozását segítik az egyre szélesebb körben elérhető uniós források, ugyanakkor azonban a finanszírozás alapvetően a befektetőknek a magyar gazdaság jövőjébe vetett bizalmától függ.
Emellett, mivel a magánszektornak újonnan nyújtott nettó belföldi hitelezés szinte teljes egészében külföldi valutában történik, egy esetleges árfolyam-korrekció fokozott veszélyforrást jelent a gazdaságra nézve. A szilárd alapokon nyugvó pénzügyi rendszer azonban képes az ilyen jellegű korrekciókat kivédeni.
Három probléma
A közlemény szerint a költségvetési fegyelem folyamatos hanyatlására világít rá három tényező. Először is, a statisztikai mutatók felülvizsgálata kiderítette, hogy a 2004-es költségvetési konszolidáció az eredetileg gondoltnál kisebb volt.
Másodszor: a nehéz politikai környezetet tükrözve, még a 2004-es szerény ütemű költségvetési reform sem folytatódott 2005-ben, és a súlypont, szerencsétlen módon, elszámolástechnikai intézkedésekre tolódott a költségvetési célok elérése érdekében. Júniusban megerősítést nyert ez a hangsúlyeltolódás az év eleji elcsúszások korrigálására. Ennek ellenére a konvergencia program 2005-ös költségvetési célkitűzése nem fog teljesülni, különösen, mivel az Eurostat a közelmúltban elutasította a célkitűzés elérését szolgálni hivatott elszámolástechnikai megközelítést. A költségvetés pozitív keresleti hatásának visszafogása, melyet közvetlenül nem befolyásol az Eurostat döntése, alapvetően a decemberre tervezett szokatlanul nagy aktívum megvalósulásától függ.
Harmadsorban – a bejelentett, a GDP 1,5 százalékának megfelelő mértékű kiadás-visszafogást javasló 2006-os költségvetési elképzelések, úgy tűnik, nem a komolyságának megfelelően kezelik a problémát sem a konszolidáció mértékét illetően, sem pedig a javasolt kiigazítás minősége tekintetében.
Kellő mértékben ambiciózus és tudatosan átláthatóra tervezett költségvetési keretrendszert kell újra felállítani, és reális költségvetési pályát kell megállapítani a konvergencia programhoz és az euró bevezetéséhez – javasolja az IMF. Bátor lépéseket igényel a közkiadások kordába szorítása és racionalizálása a közalkalmazottak körében, az egészségügyben, az oktatásban, a nyugdíjrendszerben, a lakástámogatási rendszerben és a vállalati támogatások területén – véli a valutaalap.
