Hajdanán az Amazonas folyó körüli őserdők kiterjedése a dél-amerikai kontinens felét is elérte, és bár az erdővel borított területek nagysága csökkent az utóbbi időben, a folyam medencéje még mindig akkora, hogy növényföldrajzi változásainak követése műholdas képek nélkül szinte megoldhatatlan feladat. A NASA hosszú ideje ilyen eszközökkel próbálja előre jelezni az erdőirtás miatt bekövetkező ökológiai változásokat; a felvételek elemzése során most például arra jutottak a kutatók, hogy az esőerdők zsugorodásának üteme nem csökken.
Műholdkép az őserdőről. Folyamatos pusztítás.
A brazil őserdőkről több mint harminc éve készülnek műholdas felvételek. A University of Maryland/College Park és a brazil INPE űrkutatási intézet munkatársai közösen elemezték az elmúlt évtizedek adatait, összehasonlították a NASA Terra és Aqua műholdjainak képeit egy másik űreszköz, a Landsat nagyfelbontású felvételeivel. Mivel a trópusi őserdő régiója gyakran felhős, ami rontja a képminőséget, e műholdak naponta többször is készítenek felvételeket, amelyek közül így jól elkülöníthetőek a felhős, ködös, párás és szárazabb időszakok. E képek pedig arra is alkalmasak, hogy szinte óráról órára kövessék az erdőterületek változásait. Így kiderült, csak az Amazonas-medencében évente tízezer négyzetkilométernyi erdőt irtanak ki, elsősorban az épülő utak mentén. Az ott megjelenő és gyorsan fejlődő települések mezőgazdasági tevékenysége vezet leginkább az esőerdők pusztulásához – a műveléshez szükséges területen az erdőt sokszor felégetik. Ez a gyakorlat egyébként a műholdas felvételek összehasonlító elemzése szerint 2001 és 2004 között volt a legintenzívebb.
