Minisegély a tőzsdére lépőknek
Szalay-Berzeviczy Attila a kormányfőnek címzett nyári tőzsdeélénkítő javaslatcsomagjának fontos eleme volt a tőzsdére lépő vállalatok adókedvezménnyel történő ösztönzése. A tőzsdeelnök társasági adókedvezményt szeretett volna kiharcolni, ám ez a jelek szerint elbukott. Gyurcsány Ferenc mindazonáltal bejelentette: a kormány évi 100 millió forintos keretből támogatja a tőzsdére lépő cégeket. A támogatást pályázati úton utalják ki, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásként. Ebből a pénzből a bevezetési költségek legfeljebb 50 százalékát lehet fedezni, maximum 100 ezer euró (25 millió forint) erejéig.
Szintén a tőzsde élénkítését szolgálja a felügyeleti díjak tervezett egységesítése és csökkentése, valamint az alapvető tőzsdeismeretek iskolai tanrendbe illesztése is. Az “Alap-, pénzügy- és tőzsdeismeret” című tárgyat a középiskolákban vezetik be.
Az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, sőt két évre elhatárolhatók. Az adó megfizetése az SZJA-bevallás részeként, az értékpapír-forgalmazó cégtől kapott év végi igazolás alapján történik.
Kamatadóval együtt
Az árfolyamnyereség-adó bevezetése egyszerre és azonos mértékkel történik a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kivetendő kamat- és hozamadóval, tehát az intézkedés nem lesz diszkriminatív. Nincsen adófizetési kötelezettség, ha a kamatból és a tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelem együttesen nem haladja meg az 50 ezer forintot.
Egységesen az osztalékadóval
A tőkejövedelmek harmonizálása érdekében a tőzsdére bevezetett cégek által fizetett osztalék után az eddigi 25 százalék helyett 2007-től 10 százalékos adót kell fizetni a magánszemélyeknek, először a 2007-re kifizetett osztalék után.
Az árfolyamnyereség-adó, az osztalék adója és a kamatadó mértéke 2010-től ugyancsak egységesen 18 százalékra emelkedik, azaz azonossá válik az SZJA-tábla alsó kulcsával.
Indulhat a negyedik nyugdíjpillér
Gyurcsány Ferenc azt is bejelentette, hogy zöld utat kapott a tőzsdeelnök negyedik nyugdíjpillérre vonatkozó ötlete, amely így már 2006-ban bevezetésre kerül. Ezzel egy újabb önkéntes nyugdíj-előtakarékossági forma nyílik meg minden magánszemély előtt. A megtakarító dönthet arról: nyugdíját milyen portfólió-összetétellel takarítja meg, azaz a részvényektől kezdve a befektetési alapokon keresztül a unit-linked biztosításokig a befektetési eszközök széles palettájáról választhat.
A kifejezetten nyugdíjcélú egyéni befizetéseket gyűjtő számla kiegészíti a jelenlegi nyugdíjrendszert (vagyis az állami nyugdíjat, a magánpénztári és az önkéntes pénztári befizetéseket), és a tőkepiac szereplőinek reményei szerint növeli a hosszú távú lakossági megtakarítások arányát és erősíti az öregkori öngondoskodás szemléletét.
A nyugdíj-előtakarékossági számlát a kormány adókedvezménnyel támogatja: az ide befizetett összeg 30 százaléka, maximum 100 ezer forint lesz levonható a személyi jövedelemadóból (akárcsak az önkéntes pénztári tagdíjak esetében), és az itt felhalmozódott hozam adómentes lesz.
Az újabb egyéni előtakarítási forma koncepcióját a tőzsde a tőkepiaci szakmai szervezetekkel (elsősorban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével) közösen dolgozta ki, de bizonyos szakmai kérdések még megválaszolásra várnak. Egyelőre az sincs még eldöntve, hogy az újabb egyéni számlát bankok vagy éppen biztosítótársaságok vezetik-e majd.
