Gazdaság

600 millió forint bírság 8 útépítőnek

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa nyolc útépítő céget összesen 593,9 millió forintra bírságolt kartellmegállapodás miatt. A GVH szerint a cégek megállapodtak, hogy melyik tendert melyikük nyerje, illetve hogy alvállalkozóként bevonják egymást.

A Fővárosi Önkormányzat által 2001-2002-ben kiírt, mintegy 5,8 milliárd forint értékű, 19 út- és műtárgy felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban marasztalta el a cégeket.

A Betonút Rt-re 68 millió forint, a Strabag Rt-re 182,6 millió, az Egút Rt-re 74,7 millió, az Alterra Kft-re 7,2 millió, a Hídépítő Rt-re 182,5 millió, a Mota Rt-re 29,5 millió, a Mélyépítő Rt-re 32,4 millió, míg a Swietelsky Rt-re 17 millió forint bírságot szabott ki a versenytanács.

A versenytanács döntése szerint a bírságok összegét a cégek 30 napon belül kötelesek befizetni, míg az ítélet ellen szintén 30 napon belül fellebbezéssel élhetnek.

A GVH hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást 2004 tavaszán összesen 11 útépítő társaság ellen, 22 fővárosi út- és felüljáró rekonstrukciójával összefüggésben. A 11 vizsgálat alá vont cég közül a versenytanács a Hídtechnika, a Betonplasztika illetve a Vegyépszer esetében nem látta bizonyítottnak az összejátszást, ezért e három társaságot nem is marasztalta el. Ezzel összefüggésben a 22 felújítás közül az Attila út, a Rákóczi út felújítását és az Erzsébet híd korrózióvédelmi munkáit is törölték az elmarasztalt beruházások közül. A GVH indoklása szerint a nyolc cég rendszeresen találkozót tartott, amiről az egyik fél által készített feljegyzés is tanúskodik. A versenytanács az előzetes vizsgálati adatokból bizonyítottnak látta az elmarasztalt cégek “széleskörű kartell magatartását”.

A versenytanácsi ítélet kiemeli, hogy a cégek vagy piacfelosztásra használták fel a közbeszerzési pályázatokat, vagy fordítva, a tendereknek volt piacfelosztó tartalma.

A bírság megállapítása úgy történt, hogy a versenytanács a Fővárosi Önkormányzat által 2001-2002-ben kiírt nyertes közbeszerzési pályázatainak nettó értékét osztotta fel a kartellben résztvevő cégek között, az előző teljes üzleti év árbevételét is figyelembe véve.

Ezeken az utakon kartelleztek

A vizsgálat eredménye szerint 2001-ben a kartell magatartás érintette az Árpád úti felüljáró, a Széchényi úti felüljáró, a Szent Gellért rakpart, a Mártírok útja (Margit körút), Élessarok, Lőrinczi út, Erzsébet híd budai lehajtó, Hüvösvölgyi út, és a Rákos út rekonstrukcióját.

A 2002-ben elvégzett, és vizsgálat alá vont 10 felújítás: a Róbert Károly körút-Hungária körút, a Tétényi út, a Ferihegyi úti felüljáró, a Fiumei út, a XIX. kerületben az 5-ös út bevezető szakasza, a rákospalotai Fő út, a XVI. kerületi György utca, a Száva úti felüljáró, a Határ úti gyalogos aluljáró, és a VII. kerületi Dembinszky út.

A tárgyaláson jelenlévő cégek jogi képviselői még az ítélethirdetés előtt azt kifogásolták, hogy a versenytanács nem rendelkezik közvetlen bizonyítékokkal az összejátszásra, hanem csak közvetett bizonyítékok és “szubjektív logika” alapján következtet a hatóság a kartell magatartásra.

A felszólaló jogi képviselők azzal a versenytanácsi váddal sem értettek egyet, hogy a cégek kicserélték egymással üzleti titkaikat, ami a hatóság érvelése szerint szintén az összejátszást támasztja alá. Szerintük ezek nyilvános adatok voltak, amelyeket a közbeszerzési eljárásban közölni kell, mint például a gépekre, berendezésekre, szerszámokra vonatkozó információk.

A GVH döntése szerint a 2001-ben kiírt összesen 33 projekt közül csak kettőben nem beszéltek össze a cégek, míg egy évvel később a projektek egyharmadát egyeztették ilyen módon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik