Zavarórepülés

Úgy hírlik, erősen megosztotta a Budapest Airport (BA) Rt. dolgozóit a cég privatizációjának nem várt fordulata. Mint ismert, a cég üzemi tanácsa első fokon pert nyert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ellen, és a cég eladása – legalábbis jogi értelemben – a magánosítás kellős közepén megkérdőjeleződött. Az ügy egy formai banánhéjon csúszott el; az első fokon eljáró bíróság bizonyítottnak látta, hogy az ÁPV Rt. előzetesen nem egyeztetett az eladásról az üzemi tanáccsal. A társaságon belül most erősen megoszlanak a vélemények, az eladás és az állami kézben tartás mellett egyaránt sokan érvelnek. A bírósági döntést örömmel fogadók szerint a BA Rt. eladása szakmailag nem indokolt (érvelésükről lásd külön). Mások úgy vélik, ha az ÁPV Rt. tényleg nem egyeztetett a dolgozók képviselőivel, az is azt mutatja, hogy az állami tulajdonos mennyire nemtörődöm módon bánik a céggel, ezért éppen ideje azt eladni.

A per jelenlegi állása egyértelműen az ellenzéki politikusoknak kedvez, akik erősen bírálják a várhatóan 400 milliárd forintnál is többet érő társaság eladását. Ráadásul a cég ügyére most már árnyékot vet a Malév eredménytelen privatizációja, hiszen a légitársaság értékesítését kimondva-kimondatlanul az ellenzéki kampány hatására kialakult közhangulat torpedózta meg. A BA Rt. azonban komolyabb falat lehet, már csak azért is, mert a Malév tetemes adósságait is figyelembe véve annál legalább tízszer több pénzt hozhat a konyhára. Az ÁPV Rt. jelezte is, hogy másodfokra terelte az ügyet, mivel álláspontja szerint betartotta a szabályokat.

Érvek a Budapest Airport Rt.-n belül A PRIVATIZÁCIÓ MELLETT • Ferihegy fejlesztéséhez több száz milliárd forintra van szükség, ezt csak egy tőkeerős befektető tudja biztosítani. • Az állam rossz tulajdonos, a gyors döntéseket gátolja a bürokrácia és a politikai „forgószél”; a versenytárs repterek előbb kezdték a fejlesztéseiket és gyors ütemben haladnak. • Egy magánbefektető a hatékonyságban érdekelt, és ki tudja használni az üzleti előnyeit annak, hogy Budapestet az érdekeltségi körébe tartozó reptér­hálózat tagjává teszi. A PRIVATIZÁCIÓ ELLEN • A BA Rt. a múlt évet 33 milliárd forintos bevétel mellett mintegy 15 milliárdos EBITDA eredménnyel zárta, a cégnek van saját forrása a fejlesztésekhez és hitelképes is, adóssága csak 5,7 milliárd forint. • Van európai példa arra, hogy állami kézben lévő repterek hatékonyan működnek és gyorsan fejlődnek; pénzügyileg a BA Rt. is jól teljesített eddig, így nincs ok a profitról lemondani. • A BA Rt. dolgozói a privatizációs szerződésbe beépített biztosítékok ellenére is tartanak attól, hogy a hatékonyságnövelés középtávon már elbocsátásokhoz vezethet.

KI SÁROS? „Furcsállom ezt a vitát, hiszen egy előzetes egyeztetésről írásos dokumentumnak kell lennie, ennek megléte vagy hiánya pedig egyértelműen eldönti a kérdést” – értékeli az eseményeket Lőrik Erzsébet munkajogász. Arról lehet szó, hogy valamiféle egyeztetés a felek között mégis volt, ám ezt az üzemi tanács (és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság) nem tekinti elegendőnek. Lőrik Erzsébet szerint a dolgozói grémium is hibázhatott, ha előzetesen nem kérte kifejezetten a tulajdonost az egyeztetésre, holott a privatizáció megindulásáról tudomása volt. Így az is elképzelhető, hogy mindkét fél egyformán kismértékben, de „sáros” az ügyben, és ezért a másodfokú ítélet kimenetelét egyáltalán nem lehet borítékolni.

Valószínűnek tűnik az a forgatókönyv, hogy a felek utólag megtartják az egyeztetést, még a másodfokú döntés előtt, erre ugyanis van jogi lehetőség. Az üzemi tanács pozíciói az esetben romlanak, mert a privatizáció szempontjából csak az egyeztetés ténye fontos, annak kimenetele nem. Az üzemi tanács utólag támadhatja a tranzakciót, ha csorbulni látja a dolgozók jogait, de a tulajdonosváltáson már nem változtathat. Az ügyben várhatóan jogerős ítélet születik még a BA Rt. privatizációjának utolsó, november 2-ára kitűzött fordulója előtt, a felek ugyanis kérhetnek sürgősségi eljárást.