A Világgazdaság információi szerint az Eurostatnak már hat százalékos GDP-arányos nyugdíjkorrekció nélküli hiányt jelentett Magyarország.
A tavalyi évre vonatkozó eredményszemléletű (ESA) deficitet a GDP 5,4 százalékában nevezte meg a Pénzügyminisztérium. A zárszámadási törvényjavaslatban – amelyet a kormány a múlt héten nyújtott be a parlamentnek – viszont 4,9 százalékos hiány szerepelt. Ez a médiában 5,8 százalékos deficitként jelent meg, mivel a nyugdíjkorrekció hatásának figyelembevétele – korábbi információk szerint – 0,9 százalékponttal módosítja a kimutatott hiányt – írja a napilap.
A PM annyi információt adott a 0,4 százalékpontos emelkedéssel kapcsolatban, hogy bizonyos önkormányzati kifizetésekkel növelte a kimutatott hiányt a Központi Statisztikai Hivatal, ennek jogosságát azonban a tárca vitatja. A két intézmény közötti nézetkülönbség nem módszertani, hanem számszaki kérdés, mert a kimutatások nem egyértelműek – tudta meg a Világgazdaság. Információik szerint azonban a jelentős eltérést nem is ez okozta, hanem számos ellentétes hatású tétel eredőjéből alakult ki a magasabb hiány, amelyek közül a legjelentősebb a tavalyi évhez hasonlóan egyes agrárkifizetések elszámolása volt.
A másik ludas a dologban a nyugdíjreform költségvetési hiányt érintő hatása volt, mely mégsem 0,9, hanem 1,1 százalékpontra tehető. Vagyis a zárszámadásban szereplő 4,9 százalékos deficit a klasszikus ESA-szabvány szerint nem 5,8, hanem 6 százalék. A lap úgy tudja, a KSH – a meglévő véleménykülönbségek jelzésével – a két módszertan alapján számolva a 4,9, illetve a 6 százalékos adatot jelentette szeptember 1-jén az unió statisztikai hivatalának.
A lap értesülései szerint e nézeteltérésekkel van összefüggésben, hogy távozik a hivataltól Bablinák Erzsébet, költségvetési ügyekért felelős szakember. Mindezek fényében a lap azt sem tartja kizártnak, hogy az Eurostat és a KSH között még nagyjából két hétig tartó egyeztetés során tovább emelkedik a deficit mértéke.
