Ez az év nem kedvezett a bornak. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a Népszabadságnak elmondta: a hűvös és csapadékos nyári napokon a szőlő nem tudott elég cukrot gyűjteni – amikor viszont nem esett, olyan forróság volt, hogy emiatt állt le a növényi élet. A párás, csapadékos időjárás hatására a gyomok viszont szépen növekedtek, s gombabetegségek is sok gondot okoznak.
A gyengébb évjárat mellett az is biztos, hogy a gazdák sokat nem kaphatnak a termésért: a legjobb esetben is 3,5-3,8 millió hektoliteres „bortermés” ugyan nem mondható nagynak. Igaz, hiánytól sem kell tartani, mivel a tavalyi készletekből 700 ezer – egymillió hektoliter a borfelesleg maradt. Ez a szőlő felvásárlási árának alacsonyan tartását eredményezi. A felvásárlók a tavalyi árat se adják meg az idén.
Megoldást talán a krízislepárlás jelentene, de az Európai Bizottság legkorábban szeptemberben dönthet erről. A borászok szerint azonban érdemben már ez sem változtatja meg az idei nyomott szőlőárakat.
Félő, hogy sok kistermelő szögre csődbe megy, mivel a magyar bor egyébként is egyre rosszabbul kel el. Az export átlagos ára növekedett ugyan az adatok szerint, de a mennyiség megállíthatatlanul csökken. A tavalyi kivitel az 1995-ös borexport 44 százaléka. A kivitel mérséklődését ráadásul a behozatal fokozódása kíséri: a közepes minőségű, ám a hazainál jóval olcsóbb külföldi borok elárasztják az országot.
