Áttételesen
A tőkeáttétel (leverage) vállalati szinten, egy adott cég idegen tőke, saját tőke arányát jelenti. A határidős ügyletek elindításához nem kell kifizetni az ügylet teljes értékét, csak annak egy részét. A kifizetett (letétbe helyezett) pénz és az ügylet tényleges értéke közti arányt is nevezzük tőkeáttétnek. A nagyobb tőkeáttétel tovább növeli az adott ügylet kockázatát. Mondjuk 20 ezer pontos BUX esetén egy kontraktus értéke 2 millió forint, de egy ilyen ügyletet 240 ezer forintos letét birtokában életre hívhatunk, azaz a tőkeáttétel jelen esetben több mint nyolcszoros lesz.
Kínos pillanatokat élhetett át az a tőzsdéző, aki néhány hete drasztikus árfolyammozgást váltott ki óvatlanul bepötyögött internetes megbízásával. Az online rendszer segítségével közvetlen kereskedési lehetőséggel rendelkező ügyfél ugyanis nem figyelt eléggé, s véletlenül a kívántnál jóval nagyobb tételű határidős üzletet kötött. Csak a jó szerencsének (és a dübörgő tőzsdének) köszönhető, hogy néhány nap múlva komolyabb veszteség nélkül sikerült zárni pozícióját. Ellenkező esetben akár minden vagyonát elveszíthette volna.
Két irány
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexére, a BUX-ra 1995 óta lehet határidős ügyletet kötni, azaz tulajdonképpen „fogadni” arra, hogy egy későbbi időpontban mekkora értéken fog állni a tőzsdei barométer. A határidős – vagy más néven derivatív – piacokon két eltérő szándékú résztvevőt különbözethetünk meg: az árfolyammozgás rizikójától szabadulni igyekvőt, illetve a spekulánst, aki pontosan ezeket a változásokat próbálja kitalálni.
Ez a fajta tőzsdei tippverseny a bevezetést követően egyre népszerűbbé vált a BÉT-en, de az 1998-as válság e piacot sem kímélte. A mélyrepülés egészen 2002-ig tartott, onnan azonban már felfelé vezetett az út. A BUX erősödése, a forint stabilitása jó hatással volt a derivatív piacra is. Először a tapasztalt befektetők aktivizálódtak, majd őket követve megjelentek a kisbefektetők. Utóbbiakat jórészt az igen hektikus napi ármozgás csábította erre a terepre, hiszen a tőkeáttételnek köszönhetően óriási összegeket lehet nyerni (de veszteni is) egyetlen nap alatt.
Bár a BUX elvileg több lejáratra is jegyezhető, a kontraktusoknak szinte a teljes egésze egyetlen időpontra, az év végire koncentrálódik. Ám ez az egyetlen termék is elég volt ahhoz, hogy az idei év első hét hónapjában közel egymilliárd forint értékű üzletkötést regisztrálhasson a BÉT. Ez önmagában kétszer több mint a teljes 2004-es esztendő határidős BUX forgalma, így nem túlzás kijelenteni, hogy az index határidős kereskedelme második virágkorát éli.
Játékszabályok
Gyakorlatilag bárki bekapcsolódhat ebbe a „játékba”. Ehhez szerződési egységenként alapletétet kell elhelyezni, ami a brókercégek általános gyakorlata szerint a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) által megszabott alapbiztosíték kétszerese. Az alapbiztosíték összege éppen a közelmúltban, augusztus 10-én módosult 120 ezer forintra. Tehát jelenleg 240 ezer forint letétbe helyezésével vásárolhatunk magunknak határidőre egy kontraktus BUX-ot, amely az index aktuális pontértéke százszorosának felel meg – azaz jelenleg egy több mint kétmillió forintos üzletnek. A piac további élénkülését segíti, hogy bizonyos cégek nem csupán forintban elhelyezett letéteket fogadnak el, hanem például állampapírt is. „A Quaestor ügyfelei 50 százalékban beszámíthatnak ilyen értékpapírokat, de októbertől ezt az értéket 80 százalékra emeljük – pontosan azért, hogy a befektetők magasabb hozamot tudjanak elérni a piacon” – említi Donáth Gergely, a befektetési szolgáltató munkatársa.
A derivatív termékek vásárlásának másik alapkövetelménye a pozíciónyitás, illetve -zárás díjának megfizetése a tőzsdei kereskedőcégnek. Ennek mértéke széles skálán mozog, néhol külön nyitási és zárási díjat számolnak fel, máshol az utóbbi ingyenes, megint máshol jobban járunk akkor, ha több kontraktust kötünk egyszerre (lásd a táblázatot).
Amennyiben úgy látjuk, hogy a nagy csúcsdöntések után az év második felében inkább lefelé veszi az útját a tőzsde, akkor haszonnal kecsegtet néhány eladási pozíció vétele. Ha a lendület mégis kitartana, akár veszthetünk is (nem is keveset) az ügyleten, de a szakértők többsége szerint jelen pillanatban ez látszik a kevésbé valószínű verziónak. Ezzel egyúttal felfedezhettük a határidős piac egyik legérdekesebb vonását: itt akkor is lehet nyerni, ha az árfolyamok lejtmenetbe kapcsolnak. A tapasztalatlan befektetők azonban autókat, lakásokat és, nem utolsósorban, karriereket és kapcsolatokat is áldoztak már a BUX-játék oltárán az 1998-as orosz válság idején.
