A héten várhatóan két, a légi közlekedéssel kapcsolatos döntést is hoz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Eldőlhet, hogy magántulajdonba kerül-e a Malév vagy továbbra is állami kézben marad. De az is kiderülhet a héten, hogy a jelentkező kilenc társaságból melyik lesz az a néhány, amely – felkerülve a rövidített listára – november 2-án kötelező érvényű ajánlatot nyújthat be a Budapest Airport (BA) Rt. 75 százalék mínusz 1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagjára.
A jelen szakaszban a szakmai ajánlatok képviselnek nagyobb szerepet, míg a következő fordulóban főként az ajánlott összeg lesz a mérvadó. Ennek mértékéről a legkülönbözőbb számok láttak napvilágot, kezdetben még 100 milliárd, napjainkban azonban már 200 milliárd forint körüli összeg szerepel a sajtóban. Ez utóbbit az alapozhatja meg, hogy a közelmúltban piacra dobott reptér-üzemeltető cégek átlagosan EBITDA-juk 14-15-szöröséért találtak gazdára. A BA esetében a 60 millió eurós EBITDA alapján jöhet ki a 900 millió eurós, 200 milliárd forint körüli érték – számol a Napi Gazdaság.
Kérdés jelenleg csupán az, hogy a pályázaton részt vevő, szakmailag elismert cégek közül melyeknek érné meg, s melyek lennének képesek ekkora összeget kifizetni. Az ausztrál Macquarie Airports Holding Ltd. biztos nem lepődik meg a 14-15-szörös szorzón, hisz a korábbi privatizációs pályázatok publikus adataiból kiderül, hogy e társaság például 18-szoros EBITDA-szorzóval számolt összegért – 1,8 milliárd euróért – szerzett részesedést a sidneyi repülőtérben, s 14,5 százalékos szorzóval számolt 480 millió euróért jutott részesedéshez a római reptérben.
A közelmúltban ugyancsak tetemes összeget fordított privatizációra – a BA pályázatán szintén induló – török TAV cég, amelynek két fő tulajdonosa a Tepe és az Akfen, Törökország két legnagyobb építőipari és ingatlanfejlesztő vállalata. A TAV tőkeerejét, illetve hitelképességét jelzi, hogy a cég júniusban elnyerte az isztambuli reptér üzemeltetési koncessziójának 15 és fél évre szóló meghosszabbítását, amiért 3 milliárd dollárt fizetett a török államnak. A 3 milliárd dollár az isztambuli repülőteret üzemeltető cég EBITDA-jának 19-szerese, vagyis a fenti logika alapján e cég sem lepődne meg a BA 900 millió eurós értékén. Feltehetően a további társaságoknak sem okozna különösebb gondot ezen összeg előteremtése, hiszen például a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA, miközben épp Európa legnagyobb, 4 milliárd fontot kitevő építőipari beruházását viszi véghez, most is rendelkezik szabad pénzeszközzel, s hitelkeretét sem használta ki teljes egészében. A BAA éves konszolidált bevétele 2 milliárd font, nyeresége pedig 500 millió font.
Ugyanakkor a pályázaton induló rendkívül tőkeerős és jó szakmai tapasztalattal rendelkező, tőzsdén jegyezett cégek – a frankfurti repülőteret működtető Fraport AG, illetve a Copenhagen Airports A/S – számára egyes elemzők szerint a fenti agresszív árazás már kockázatos lehet.
Megérheti ugyanakkor ez az összeg az ingatlanberuházásokról ismert Demján Sándornak és partnereinek, vagyis az Euroinvest Rt.-nek, a Mol Rt.-nek és OTP Bank Rt.-nek és a fentiekhez képest lényegesen kisebb szakmai súlyú, a velencei repteret működtető cégnek, hiszen Ferihegyen több száz millió eurós ingatlanberuházást kell végrehajtani.
