A támogatásokból a tervezett programok megvalósultak, az eredményesség megítélhetőségét azonban befolyásolta, hogy a pályázati rendszer előkészítéséből hiányoztak az elérendő célok megvalósításának kritériumai és a pályáztatások szakmai megalapozásának dokumentumai. Így nem volt eldönthető, hogy a pályázatokkal a feladatot és/vagy a pályázat-nyertes szervezetet támogatták, továbbá elmaradtak az elnyert támogatások eredményességének, hatékonyságának figyelemmel kísérése, tapasztalatainak gyakorlati hasznosítása.
A kormányprogramok családpolitikai céljaiban megmutatkozó átrendeződések eredményeként a civil kezdeményezések támogatásának köre és mértéke négyévente változott. 2000 és 2004 között a minisztérium az egyes években 267 millió, 1000 millió, 1400 millió, 30 millió és 58 millió forintot tervezett erre a célra.
A pályázatok nagy része megvalósult
A pályázati programok 95 százaléka megvalósult, amelyből a nyertesek kétharmada a pályázatokat megelőzően és azt követően is folytatta a programokat, egyharmada pedig megvalósult ugyan, de a későbbiekben – minisztériumi támogatás híján – nem folytatódott. A projektek 5 százaléka egyáltalán nem valósult meg a pályázók előkészítési hibái, illetve a pályázottnál alacsonyabb összegben megítélt támogatás miatt.
Az ÁSZ úgy találta, hogy elégtelen információ állt rendelkezésre a 2000-2002 között odaítélt, összesen 1043 millió forint egyedi döntésű támogatás céljáról, megalapozásáról, felhasználásáról és értékeléséről. Az intézményben semmilyen információt nem tudtak rendelkezésre bocsátani 445,5 millió forint felhasználásáról. Az ellenőrizhető összegek felhasználásában célszerűtlenség és pazarlás is előfordult – állapította meg a számvevőszék.
A feltárt szabályszerűségi és szervezeti hiányosságok következtek abból is, hogy 1998-2004 között a családpolitikával is foglalkozó szakminisztérium felépítése, szerkezete négyszer változott. Az átszervezések fennakadásokat okoztak a szervezeti struktúra kialakításában, a belső szabályok megalkotásában, a munka folyamatosságában és a feladatok átadás-átvételében. Az ellenőrzés számára dokumentumokat csak részlegesen mutattak be, azoknak pedig több mint a fele nem tartalmazott dátumot és aláírást. A dokumentumok hiánya az államigazgatási munka folyamatosságának biztonságát, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítását is veszélyezteti – jegyezte meg az ÁSZ.
Hiányosság a pályáztatások lebonyolításában
A vizsgálat több hiányosságot tárt fel a pályáztatások lebonyolításának gyakorlatában is. Nem nyújtott garanciát a bírálatok elfogulatlanságára, hogy a bíráló bizottságokban helyet kaptak pályázatot benyújtott szervezetek képviselői, köztük a pályázat lebonyolítását végző Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közalkalmazottja, továbbá az Intézet igazgatója, helyettese és munkatársa, mint számlaképes egyéni vállalkozó. A bíráló bizottságok döntései nem voltak átláthatók és követhetők, mert indoklásaikat még akkor sem foglalták írásba, ha azok eltértek az előzetes szakértői véleményektől.
A szaktárca elmulasztotta továbbá a szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatását a 2001. évi 100 millió forintos egyedi elbírálású „média”-keret felhasználásában, illetve 2002-ben a pályázatok pénzügyi ellenőrzésével megbízott cég kiválasztásakor.
Javaslatok
A számvevők fontosnak tartották, hogy az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter szakmailag alapoztassa meg a családpolitikai pályázatokat és egyedi döntésű támogatásokat, valamint, hogy határoztassa meg a cél megvalósításának kritériumait. Javaslatokat tettek a pályázati rendszer szabályozására a személyi összeférhetetlenség, az ellenőrzés és a felhasznált támogatások nyilvántartása területein, továbbá a közbeszerzés előírásainak betartására és a zökkenőmentes hivatali munka biztosítására.
