A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) szokásos negyedéves vizsgálata szerint ismét jelentős mértékben, hatvanra emelkedett az adóssággal rendelkező kórházak száma, ám az adósság mértéke összességében csökkent.
Az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) Sajtó és Kommunikációs Főosztálya azonban a FigyelőNettel közölte, az eladósodott kórházak száma nem nőtt, hanem csökkent: ötven olyan kórház is van, amelynek jó a pénzügyi helyzete. Mint lapunk kérdésére elmondták, annyiban változott az adósság szerkezete, hogy a kisebb mértékű adósság több kórházra szóródik szét.
Anonim adósok
HBCS
A homogén betegcsoport ( HBCS) alapú rendszer lényege, hogy az Egészségbiztosítási Alap egy átlag összeget fizet az adott betegcsoport után. Így minden tüdőgyulladásos beteg kezelése esetén azonos összeget utal a kórháznak, függetlenül attól, hogy maga a konkrét eset mennyire volt súlyos, mennyi vizsgálatot és milyen kezelést kellett a konkrét esetben elrendelni.
A Magyar Kórházszövetség volt elnöke hangsúlyozta, ezek az intézmények nincsenek csődben, csak van adósságuk. „Leggyakrabban a szállítóknak tartoznak az intézmények, csak határidőn túl tudnak fizetni például a gyógyszerekért, kötszerekért. Van, amelyiknek közüzemi tartozásai vannak, vagy más jellegű köztartozást halmozott fel, például nem fizetnek járulékot a dolgozóik után. Ez azonban a legritkább” – összegezte Ajkay Zoltán.
Hozzátette, bár 49-ről hatvanra ugrott az adósságot felhalmozók száma, a bruttó adósságállomány csökkenést mutat az előzőekhez képest. „Ez azért lehetséges, mert néhány nagy adóst a tulajdonosa – általában az önkormányzat – konszolidált, de nem ritka, hogy takarékossági intézkedésekkel, létszámleépítéssel sikerült a tartozást csökkenteni” – hangsúlyozta az MKSZ volt elnöke.
Attól, hogy egy intézménynek van tartozása, még nem feltétlenül van csődben. Sok kórháznak évek óta vannak adósságai, ám eddig emiatt még egyetlen intézményt sem kellett bezárni. „A csőd egy törvényes helyzet, amelyet adott – általában ötven, helyenként százmilliós – tartozás fölött állapítanak meg. Ebben az esetben a tulajdonos csak a gazdasági szempontokat figyelembe vevő csődbiztost nevez ki, aki a menedzsmentet is kényszerítheti bizonyos lépések megtételére” – emelete ki Ajkay Zoltán. Hangsúlyozta, a csődbiztosokat minden esetben pályázat útján választják ki.
Kiadáscsökkentési praktikák
A kórházszövetség volt elnöke szerint a nadrágszíjat több módon is meg lehet húzni, például a diagnosztikai vizsgálatok esetében a párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölésével. „Sok kórház még mindig csak a saját leletét fogadja el, egy másik intézményét nem. Vannak azonban helyek, ahol a menedzsment igyekszik ezt kiszűrni” – mondta Ajkay Zoltán. Például a gyógyszerek esetében nehezebb határt szabni, de van, ahol pozitív ajánlólistát állítanak fel: az azonos természetű csoportba tartozó készítmények közül az olcsóbbat kell felírni. Máshol tiltólistát állítanak fel, ahol bizonyos drága medicinákat csak egy bizottság jóváhagyása után lehet elrendelni.
„Az igazi probléma azonban az, hogy az intézmények mostanra nagyjából kimerítették a takarékossági intézkedések lehetőségeit. Persze biztos vannak kórházak, ahol rossz a menedzsment, de a gondok valódi oka az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) alulfinanszírozottsága” – véli az MKSZ volt elnöke. Rámutatott: a jelenlegi HBCS (homogén betegcsoport) rendszer nem jó, mert nem a teljesítményt értékeli, így az OEP kevesebbet fizet a betegek után, mint amennyibe azok ellátása a kórházaknak kerül.
Szélmalomharc
Egy kórházigazgató szerint minden nap megszorítás az intézmény életében. „A Korányinak nincs adóssága, de tartaléka sincs. Igyekszünk minél több beteget minél jobban ellátni, hiszen a páciensek után kapjuk a támogatást. A dolgunkat nehezíti persze, hogy van egy teljesítményvolumen-korlát: ha a 2003-as viszonyítási alaphoz képest több beteget látunk el, kevesebbet kapunk, mint amennyit jogosan elszámolhatnánk” – mondta Strausz János a FigyelőNetnek.
Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta: a gyógyszerek és egyéb kiadások tekintetében igyekeznek racionalizálni, de az áfa, az energia és a gyógyszerár emelésére nincsenek felkészülve. „Racionálisan gazdálkodunk, de minden beteg megkapja a neki járó, tisztességes ellátást” – mondta Strausz János.
Feneketlen teknő
Rövid takaró
A finanszírozás megoldását azonban nem az OEP-nél kell keresni. Az egészségügyi pénztár ugyanis egy fix költségvetésből gazdálkodik: az Országgyűlés által megszavazott összeget a törvény szerint kell szétosztania, elköltenie. Idén összesen 1 039 286 300 forint folyt be az Egészségbiztosítási Alap kasszájába, ebből körülbelül 700 milliárdot kell a kórházaknak szétosztania. Az OEP Sajtóirodája a FigyelőNettel közölte, hogy júniusra a pénz fele már elfogyott.
Strausz János hangsúlyozta, hogy a rendszer maga rossz, ráadásul eddig egyetlen kormány sem mert hozzányúlni. „A reformra előbb-utóbb pedig szükség lesz, mert e nélkül az egészségügy valóban csak egy feneketlen hordó, amelyben sosem lesz elég pénz, bármennyit is adnak” – véli Strausz János.
Pénz, pénz és pénz
Bár magát a rendszert kéne elsősorban átalakítani, szakértők szerint a jelenlegi büdzsé 8-10 százalékos növelése segíthetne valamelyest a kórházak gondjain. Az Egészségügyi Minisztériumban lapunk kérdésére elmondták, a kormány ígéretet tett arra, hogy szeptembertől 134 ezer forintra emeli a HBCS-t. Hangsúlyozták, ezzel jelentős nagyságrendű összeg kerül az ágazatba, amellyel megoldódhatnak az intézmények finanszírozási problémái, beleértve a béremelés fedezetét is.
Hozzátették, a tb-alapok költségvetése nem két tárca lobbiharca, hanem a tb-járulékfizetők befizetései és az állami többletfinanszírozás, valamint a parlament által jóváhagyott költségvetési törvény szerint alakul. A részletek a költségvetés jövő évi sarokszámainak ismerete után alakulnak majd ki. A FigyelőNet kérdésére a minisztérium sajtó- és kommunikációs főosztályán hangsúlyozták, a kormányfő és a pénzügyminiszter is tisztában van az egészségügy helyzetével, ezért is csoportosítottak át nemrégiben ingatlaneladásból négymilliárd forintot az egészségügyi 21 lépés első három pontjában megfogalmazottakra, azaz a sürgősségi ellátás fejlesztésére.
