Júliusban a pénzügyi tárca által várt összeg csaknem duplája, 51,7 milliárd forint többlet keletkezett az államháztartásban, nem számolva az önkormányzatokat. Ezzel az éves előirányzat 92 százalékára mérséklődött a büdzsé hiánya az egy hónappal korábbi 97 százalék után.
A Pénzügyminisztérium (PM) nem adott magyarázatot arra, hogy miből ered a vártnál nagyobb szufficit, ami nem segít az amúgy is nehezen átlátható költségvetési folyamatok megértésében. Elemzők jobbára egyetértenek abban, hogy nem, vagy csak nagyon nehezen lesz tartható az idei évi államháztartási hiánycél. A júliusi adatok elemzésével így meg kell várni a részletes költségvetési kimutatások publikálását, mivel a büdzsé szempontjából jelenleg kulcsfontosságú áfabevételek megítélése is bizonytalan marad.
A júliusi adatokból annyi azért kiderül: a központi költségvetés hiánya 6 százalékkal haladja meg az éves célt, ami arra utal, hogy a költségvetési szervek kiadásait nem is olyan egyszerű kordában tartani. Ennek tükrében kérdés, teljesülnek-e a PM várakozásai, amelyek szerint a hiány szeptember végére eléri az egész évre tervezett 1023 milliárd forintot, majd az év vége felé beérnek a korábban hozott kiadáscsökkentő intézkedések. A tárca ezeken túl számol az autópálya-építésekre kibocsátandó kötvényekből befolyó pénz egy részével, valamint a Budapest Airport eladásából keletkező bevétellel is. Ezek azonban egyszeri tételek, s így nem szolgálhatják a büdzsé folyó kiadásainak finanszírozását.
A deviza- és a kötvénypiacok nem reagáltak érdemben a júliusi államháztartási adatra, elemzői vélemények szerint a keletkezett többlet jó híre sem változtat alapvetően a kialakult helyzeten. A piacokat ugyanis nem annyira a napi makrogazdasági fejlemények izgatják, mint inkább a továbbra is a magas forintkamatok által kínált relatív hozamelőny, valamint a várható jegybanki kamatcsökkentésekre irányuló spekuláció.
