Adukedvezménnyel

Bezenyei táj. Las Vegas-i álmok…

Ha egy ipar beindul… Alig kapta szárnyára a hírnév a bezenyei EuroVegas nevét, lapunk máris arról értesült, hogy két másik, szállodával kombinált szórakoztató központ tervei is a minisztériumok előtt hevernek, alaposabb egyeztetésre várván a potenciális befektetőkkel.

A részletekről (akárcsak egyéb készülő tőkevonzó projektekről) az illetékesek nem nyilatkoznak, arra hivatkozva, hogy a régió más országai esetleg kedvezőbb feltételekkel rukkolnának elő – jóllehet nehéz elképzelni olyan komoly érdeklődőt, aki ne tendereztetné meg nagyobb összegű beruházása helyszínét a térségben máshol is.

Játék+Pénz EuroVegas terve. Kivételes elképzelések. A szerencsejáték törvény július 4-én elfogadott módosításának egyik újdonsága a játékkaszinók két külön kategóriába sorolása. Az elsőbe tartoznak az olyan, eddig ismeretlen, a hagyományos európai jellegű kaszinóktól nagyságrendjében és működési sajátosságaiban eltérő komplexumok, mint a tervezett EuroVegas. Ezekben legalább száz játék- vagy kártyaasztalt, valamint minimum ezer pénznyerő automatát kell üzemeltetni. A mamutok mellett külön kategóriát képeznek az úgynevezett második kategóriás kaszinók, ezek a tulajdonképpen a törvénymódosítás előtt már engedéllyel bíró játéktermek, hagyományos kaszinók, amelyek továbbra is változatlan törvényi feltételekkel folytathatják tevékenységüket. Jövő májustól azonban az automatás játéktermek nem használhatják a kaszinó elnevezést – ha mégis megteszik, akár egymillió forintos büntetést is kiróhatnak rájuk. A törvénymódosítás veszteseinek érzik magukat a játékautomata-üzemeltetők, miután a gépenként fizetett havi adót 75 ezerről 100 ezerre emelte az állam. Diszkrimináltnak tekintheti magát a világ két legnagyobb online fogadócége is, a hazánk felé nemrég nyitó Sportingbet és Betandwin, lévén a törvény tiltja magyarországi ténykedésüket, miként tilt bármilyen külföldről szervezett online, a Szerencsejáték Felügyelet engedélye nélkül működő játékot. Noha egy online pókerparti lejátszása miatt a játékosnak nem kell börtönbe vonulnia, nem árt tudni, hogy a hazai hatóságok részéről semmiféle segítségre nem számíthat a játékos, ha átverték, vagy egyszerűen nem fizetik ki a nyereményét.

ARANYHÁROMSZÖG.

Mindenesetre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igazolva érezheti magát azt követően, hogy az év elején a szórakoztatóipart is a jövőbeli koncentrált fejlesztésekre érdemes hét szektor között nevezte meg. „Az előrelépés egyik záloga a szórakoztatóiparban rejlő potenciál kiaknázása lenne” – nyilatkozta most lapunknak Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, aki üdvözölte az EuroVegas magyarországi megtelepedésének ötletét. Az amerikai és osztrák befektetők által, mosonmagyaróvári székhellyel bejegyzett Eurovegas Entertainment and Casino Park Szolgáltató Kft. ugyanis, 557 millió forint törzstőkével és komolynak mondott banki garanciával a háta mögött jelezte az államnak, hogy Bezenyén, az ország észak-nyugati „aranyháromszö-gében”, Las Vegas-i mintára felépítenék a kontinens legnagyobb kaszinó és szórakoztató komplexumát. A projekt megvalósulása elé nem gördített akadályokat az állam, sőt, a Pénzügyminisztérium sem habozott a szerencsejáték törvény módosításával komoly kedvezményeket adni a befektetőknek. Ráadásul, miután meggyőződött a terv komolyságáról, mindezt elég sebesen tette.

Mivel az uniós szabályok miatt az állam nem adhat nyílt támogatást az EuroVegas megvalósításához, ezt úgy hidalták át, hogy a törvényben sávos adózási rendszert hagytak jóvá. Eszerint egy kaszinó adója évi 5 milliárd forint tiszta játékbevételig 30 százalék, 5 és 10 milliárd forint között 25, míg 10 milliárd felett 10 százalék. Igaz, komplexumok esetében magasabb a koncessziós díj: a főváros körzetében évente 600 millió, vidéken 500 millió forint, míg a kisebb kaszinóknak 350, illetve 50 millió forintot kell ilyen címen befizetniük.

Mindez a játékipar további koncentráció­­ját gyorsíthatja. A kilencvenes évek elején összesen 19, ezen belül Budapesten 9 játékkaszinó működött. De a játékbarlangok egymás után zártak be. Ma a fővárosban 3, de az ország egészében is csak 6, a fogalom szigorú kritériumainak megfelelő kaszinó fogadja a vendégeket. Ám ez a kevés is soknak tűnik, már ami a fizetőképes keresletet illeti. A 3 budapesti kaszinóban összesen 800-1000 játékos fordul meg éjszakánként. Alighanem két kaszinó is elég lenne, vagy talán egy is. Vidéken még siralmasabb a helyzet.

Az életben maradt 3 közül a soproni még csak-csak megy valahogy, a győri és a kecskeméti azonban nehézségekkel küzd. Igaz, annál jobban prosperál a csaknem 20 ezernyi (s majd’ másfélszer ennyi nyerőautomatát üzemeltető) I. és II. kategóriás játékterem. Az idei első negyedévben ötször-hatszor annyi pénzt hoztak a tulajdonosoknak és a költségvetésnek a pénznyerő automaták, mint a játékkaszinók. Még markánsabb a különbség, ha az elmúlt másfél évtized tendenciáját vizsgáljuk. A pénznyerő automaták forgalma csaknem a hetvenszeresére (!) emelkedett, míg a játékkaszinók bevétele alig ötszörösére nőtt.

Hazai kaszinókörkép, 2004. Kaszinók száma: 6 darab Összes vendég: 3,7 millió fő Együttes árbevétel: 54 milliárd forint Éves árbevétel-növekedés: 19 százalék Kaszinók profitja: 10 milliárd forint Befizetett játékadó: 3,3 milliárd forint

EuroVegasnak ezzel együtt is a legnagyobb konkurenciát a piac mérete jelentheti. „Mérhetetlenül nagy szerencsejáték veszi kezdetét Bezenyén. De nem a játékosok, hanem a beruházók fogják kockáztatni a legtöbbet” – mutat rá Somogyi József, aki a rendszerváltást követő kaszinóalapítási láz meghatározó figurája volt, s jelenleg a Belvárosi Kaszinó Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy véli, a magyar kaszinóvárosnak csak akkor lenne igazi esélye, ha a hajdani Las Vegashoz hasonlóan monopolhelyzetet élvezne. Kizárólagosan kapna koncessziót, hatalmas körzetben sehol máshol nem lehetne rulettasztalhoz ülni, félkarú rablókat rángatni. Ez azonban csak álom. A hazai fizetőképes kereslet finoman szólva is visszafogott, az osztrák és az észak-olasz kaszinópiac viszont telített. Talány, hogyan lehetne gazdag vendégek ezreit idecsábítani, ehhez még a tervezett élményváros is kevés lesz. „Nem fogadnék arra, hogy valamikor is profitot hoz a bezenyei vállalkozás” – mondja egy gazdasági szakértő is, aki a nevét nem kívánja közzétenni, mert nem akarja magára haragítani a befektetőket.

A Pénzügyminisztérium (PM) többszöri megkeresésünkre sem számolt be lapunknak arról, hogy milyen előtanulmányokat folytatott az általa előkészített törvénymódosítással kapcsolatban, illetve nem árulta el azt sem, milyen bevételeket remélhet az ország az EuroVegas megvalósulásából. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára viszont nem tűnik szkeptikusnak a megvalósítást illetően. Leszögezi: a befektető üzleti tervei komolyak, a beruházási főösszeg a rendelkezésre áll. Az államnak egyébként sem érdemes aggódnia, mert az adókedvezmények utófinanszírozásúak, csak a beruházás megvalósításával lépnek életbe. Amennyiben a projekt életképesnek bizonyul, szerinte jól jár az államháztartás, csökken a munkanélküliség, épül Magyarország imázsa. Somogyi Zoltán a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke – hivatalból és magánemberként (úgy is, mint műkedvelő black jack játékos) – ugyancsak lelkesedik a beruházásért. Azt mondja, sok külföldi vendég azért nem jött eddig Magyarországra, mert szerintük nincs itt semmiféle attrakció. Somogyi EuroVegasba 500 kilométeres körzetből vár vendégeket, ráadásul nem is keveset. Előtanulmányai azt mutatják, hogy az első kaszinó a megnyitás évében 3 millió turistát vonzana, 600 ezer további vendégéjszakát generálna, ami eleinte 5 milliárd forintos szállodai árbevétel-növekedést hozna az országnak.

Ötvenmilliárdos aranytojás Nincs napirenden a Szerencsejáték Rt. privatizációja- tudtuk meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. illetékesétől. Ettől függetlenül időről időre felmerül, hogy eladják az aranytojást tojó tyúkot. Pősze Lajos, aki a rendszerváltást követően megalapította a társaságot, és annak első elnök-vezérigazgatója volt, ezt határozottan ellenezné. „A cég rengeteg pénzt hoz az államnak különböző adók formájában. És tévedés lenne azt hinni, hogy ezek közül a nyereség után fizetett osztalék a legnagyobb tétel.” Somorai László, a Szerencsejáték Rt. szóvivője a Figyelőt úgy tájékoztatta, hogy 2004-ben a társaság 111,5 milliárd forintos forgalmat produkált, s ebből 49 milliárdot fizetett be a költségvetésbe. A szakértők egyébként 60 és 150 milliárd forint közötti összegre taksálják a Szeren-csejáték Rt. piaci értékét. A társaság legnagyobb bevétele az ötös lottóból származik, így ennek forgalma van a legko-molyabb kihatással a profitra. 2003 kiugró év volt a cég életében, amikor csaknem 130 milliárd forintos bevételre tett szert a példátlanul hosszúra nyúló halmozódás miatt. A társaságnak – függetlenül attól, hogy privatizálják-e, vagy sem – rövid időn belül több kihívással is szembe kell néznie. Az ötös után járó akár több milliárd forint sem elég csábító ugyanis a mind nagyobb tért hódító Eurolotto óriási nyereményalapjához képest. Ezt a konkurenciát eddig adminisztratív eszközökkel, a Szerencsejáték Rt. monopolhelyzetét védve sikerült idehaza kizárni. Kérdés, meddig tartható fenn ez az állapot. Ráadásul egyre több magyar szerencsejátékos veszi magának a fáradtságot, hogy átruccanjon a határ másik oldalára, ahogyan azt a kilencvenes évek elején az Austrialotto vásárlásakor tette. A társaság újabb konkurenciájaként már az internetes fogadások is egyre nagyobb teret hódítanak, jóllehet a nyári törvény-módosítás tiltja a külföldi online fogadócégek magyarországi ténykedését.

ÁLOM ÉS VALÓSÁG. Ez azonban egyelőre távoli álom, amit nehéz a jelenlegi Bezenyére kivetíteni. Az odavezető út zavarba ejtően rossz, a leendő komplexum helyén szántóföldek terülnek el. Becsukott szemmel is nehéz odaképzelni a 350 hektáros területen elfekvő 5 luxuskaszinót, 5 szállodát, 150 méteres kilátótornyot, és különböző tematikára épülő élményvárost, amely velencei, alpesi, lovagkori és sci-fi hangulatot idézve számít a vendégek érdeklődésére.

A szintén érintett Hegyeshalomban mindenesetre már az első kapavágás előtt magasra csaptak az indulatok. A jelek szerint a polgármester már torkig van a sajtókampánnyal. „Ne haragudjon, de egyelőre senkinek nem kívánok nyilatkozni. Rosszak a tapasztalataim. Gyalázatot követtek el ellenünk” – céloz az egyik hetilap közelmúltban megjelent riportjára Vincze Zoltán, aki most azt fontolgatja, hogy pert indít.

Bezenyén is kizárólag a polgármestert illeti a megszólalás joga, ő szerencsére már valamivel bőbeszédűbb. Szmatovics Mátyás azt mondja, hogy a polgármesteri hivatalban most folynak az engedélyezési eljárások. Az élmény- és a kaszinóváros az első ütemben összesen 6 ezer embernek adna munkát. Bezenyén gyakorlatilag nincs munkanélküliség, a határ közelsége okán sokan járnak át Ausztriába, ám ettől függetlenül jól jönne a helyi munkaalkalom. A falu, ahogyan a legtöbb magyar település is, súlyos anyagi gondokkal küzd. Egy csapásra megváltozna azonban a helyzet, ha megvalósulna a beruházás, a község évi 160 millió forintos költségvetésének akár a 4-5-szöröse is befolyhatna iparűzési adóból a polgármester számításai szerint. Bezenye ilyenformán mindenképpen megütné a főnyereményt.

Mint ahogyan Kóka János is kész a tizenkilencre lapot kérni. A miniszter szerint az állam a szórakoztatóiparban nemcsak a szerencsejátékok számára teremt kedvező befektetési környezetet. A fellendítendő iparág „alszektorai” között említette meg az adókedvezménnyel az év elején már megkínált filmgyártást, továbbá az internetet, illetve a játékszoftverek és multimédiás tartalmak fejlesztését. E tekintetben az állam több olyan cég idejövetelében bízik, mint amilyen például a Walt Disney, amely már most is hazánkból menedzseli központi honlapját, illetve itt fejleszti szoftvereit.