Bő hat hónappal azután, hogy 2005. január 12-én 15 000 pont felett zárta a kereskedést, ma a BUX-index története újabb mérföldkőhöz érkezett, miután az index 20 168 ponttal minden idők legmagasabb záróértékét produkálta.
A Budapesti Értéktőzsde hivatalos közleménye rámutat: a 15 000 pontos határ átlépése egy 2004 májusa óta tartó folyamatos emelkedés után következett be az idei év elején, majd az emelkedés még meredekebben folytatódott és már-már úgy tűnt, hogy egy lendülettel el fogja érni a 20 000 pontot. 2005. március 1-én az index 18 673 ponton zárt, ami lokális maximumpontnak bizonyult és ezt követően, két és fél hónapig tartó korrekció zajlott le, mely mélypontját május 13-án érte el 15 817 ponton. Azóta töretlen optimizmus uralkodik a piacon és alig több, mint két hónap alatt 4 000 pontot meghaladó emelkedés zajlott le.
Mitől?
A csúcsdöntés kiváltó okai között a tőzsde kommentárja elsőként a kiváló vállalati teljesítményeket említi, valamint a magas kockázati éhséget a világ tőkepiacain, aminek eredménye a feltörekvő piacokra áramló nagymennyiségű tőke. Az emelkedéshez hozzájárultak a pozitív makrogazdasági folyamatok: az inflációs adatok kedvező tendenciát követnek, melyet az állampapírpiacon csökkenő hozamok és növekvő kereslet is alátámasztanak.
BUX-történelem
A budapesti tőzsde részvényindexét 1991. áprilisában tették közzé először. Akkor még BTI-nek (Budapesti Tőzsde Indexnek) nevezték, kosara csupán hat részvényt – a tőzsdét azóta csaknem mind elhagyó Ibusz, Fotex, Martfűi Sörgyár, Müszi, Skála és Sztráda papírjait – tartalmazta, értékét január 2-ára számolták vissza, és 1000 pontról indították. Kosarának tartalmát az ezt követő években többször, elnevezését pedig 1995 elején változtatták – BUX-ra, amelyben akkor már 16 részvény szerepelt.
Az első évét egyébként eséssel fejezte be a tőzsdemutató, 16,2 százalékot veszített értékéből, de ezt később jócskán ledolgozta. Az első hosszperiódust 1993 nyarán élte át a részvénypiac: a június végi 700 pontról szeptemberre 1000 pontra, a nyitóértékre kúszott a BUX, majd nem sokkal később 1994. januárjában egy hónap alatt újabb 80 százalékot emelkedve 2255 pontra jutott. Ezt viszont 23 hónapon át lejtmenet és stagnálás követte, részben a Mexikóból induló nemzetközi besszhullám, az úgynevezett tequilakrízis révén.
Két szűkebb év után 1996. és 1997 a tőzsde és indexe szempontjából kiemelkedő volt. Pozitív makrogazdasági hatása volt a Bokros-csomagnak, éltette a befektetői kedvet a privatizációs hullám, számos új bevezetés történt, így mindkét évben hatalmas indexemelkedés következhetett be. A BUX értéke az 1995. végi 1530 pontról 17 hónap alatt 8483 pontig emelkedett, és ’96-ban Moszkva után a világ második legjobban teljesítő börzéje volt (dollárban számolva). A száguldás 1997. augusztusáig tartott, a 8500 közeli szintről fordult a trend, és az év október 28. már „fekete keddként” vonult be a történelembe: egy nap alatt 1292 pontot zuhant az index. A történteket ezúttal a dél-kelet-ázsiai tőzsdeválság és utóhatásai számlájára írták, és kellett néhány hónap, hogy a hazai piac kiheverje, jóllehet éves szinten még mindig ragyogó volt a növekedési ütem
Nem úgy a rákövetkező esztendőé, amikor is a BUX több mint kétezer pontot zuhant vissza egy év alatt, pedig az év első fele még biztatóan indult, és áprilisban már a 9000-es szint felett is járt a mutató. Augusztusban azonban kezdetét vette az orosz pénzügyi válság, amely igen gyorsan és erősen átterjedt a magyar piacokra is. Szeptemberben a BÉT-en forgó részvények ára gyakorlatilag megfeleződött, a BUX 3775 pontig folytatta mélyrepülését. Innen már felfelé vezetett az út, és 1999 végére visszakapaszkodott az index oda, ahonnan az orosz válság előtt indult.
A 10 ezer pontos lélektani szintet 2000. január 21-én lépte át a BUX, igaz, csak átmenetileg, ezen szint tartós megtámadására ugyanis még négy évet kellett várni. A 2001-2003-as éveket tehát amolyan nagy rákészülésnek lehet tekinteni – legalábbis a mostani események tükrében utólag. A pihenőidőszaknak igazán a nagy tavalyi rally vetett véget, amikor is az index egymás után lépte át a 10, 11, 12, 13 és 14 ezres küszöböket, így az év egészében forintban számolva közel 60 százalékos emelkedést produkált. A lendületet a jelek szerint a naptári évforduló sem törte meg, így kerülhetett sor a további ezres határok átlépésére és a bűvös 20 ezres túlszárnyalására is.
