Gazdaság

Beszállópálya

A hosszú koncessziós idő és a jó földrajzi elhelyezkedés a várakozások felső határa felé mozdíthatja el a Ferihegyért ajánlott összegeket.





Beszállópálya 1
Beszállópálya 2
Beszállópálya 3
Beszállópálya 1

Budapestről nézve is figyelemreméltó összehasonlítást tett Kjeld Binger néhány hete Szófiában. Miután a koppenhágai (és több más nemzetközi) repülőteret üzemeltető társaság elnyerte két bulgáriai légikikötő vagyonkezelési koncesszióját, a dán cég vezérigazgató-helyettese a beszédében így fogalmazott: „Várnának lehet a legjobb reptere Trieszttől keletre”. Erre akár Ferihegyen is felkaphatták a fejüket, hiszen köztudott, hogy a Copenhagen Airports AS indul a budapesti privatizáción is. Valószínű, hogy a dán terminológiában a „Trieszttől keletre” a magyar „Balkán” szónak felel meg, és Binger biztosan a „Bécstől keletre” kifejezést tartalékolja Kelet-Európa szinonimájaként arra az esetre, ha Magyarországon is nyertes beszédet kell majd mondania.




Beszállópálya 5

A 10 pályázó


Az alábbiakban, az ÁPV Rt. adatai alapján, a „prekva-lifikáción” túljutott 10 pályázót vesszük sorra, az érintett indulóknál zárójelben feltüntetve az akár csak résztulajdonban üzemeltetett európai repülőtereket is.


1. Aena (47 spanyolországi repülőtér) • TBI (London/Luton, Cardiff, Belfast, Stockholm/Skavsta) • Abertis Group •Ontario Teacher’s Pension Plan
2. BAA International Holdings Ltd. (London/Heathrow, London/Stansted, London/Gatwick, Southampton, Aberdeen, Glasgow, Edinburgh, Nápoly) • Wallis Ingatlan Rt.
3. Copenhagen Airports A/S. (Koppenhága/Kastrup, Roskilde, Newcastle, Várna, Burgasz)
4. Aeroporto di Venezia Marco Polo S.p.a. (Velence, Treviso)• Euroinvest Közép-Európai Befektetési Rt. • Mol Rt. • OTP Bank • Trigránit Fejlesztési Rt.
5. Ferrovial Aeropuertos SA (Bristol 50 százalékban, Belfast/City) • Goldman Sachs Int. • Ferrovial Infraestructuras SA
6. Fraport AG (Frankfurt/Main, Frankfurt/Hahn, Hannover/Lagenhagen, Saarbrücken) • Deutsche Bank AG
7. Hochtief AirPort Capital GmbH. (Athén, Düsseldorf, Hamburg, Tirana) • Hochtief AirPort GmbH.
8. Macquarie Airports Holdings Ltd. (Brüsszel, Róma, Birmingham, Bristol 50 százalékban)
9. Tav Tepe-Akfen-Vie Yatirim Yapim Ve Isletme Anonim Sirketi
10. Terra Firma Investment GP 2 Ltd.

Beszállópálya 5
Beszállópálya 1

FÖLDRAJZ. A Budapest Airport (BA) Rt. várhatóan az év végéig tartó, többfordulós privatizációjának legelső etapját egyedül csak az argentin Corporación América S.A. és magyar partnere, a Stellaria Tanácsadó Kft. nem tudta teljesíteni. A nyeregben maradt tíz pályázó az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. előírásának megfelelően szakmai befektető, többségének Európában is komoly érdekeltségei vannak (áttekintésünket lásd külön). Ez azért lehet fontos, mert a BA Rt. eladásából befolyó összeget alapvetően meghatározza, hogy melyik pályázónak mennyire fontos a budapesti jelenlét. A nagy repülőtér-üzemeltetők ugyanis arra törekszenek, hogy Európán belül gazdaságföldrajzi értelemben jól elhelyezett hálózatot építsenek ki. Mint ahogy a légitársaságok (vagy szövetségek) is egy-egy régióban hoznak létre elosztó központokat, a konszolidálódó repülőtér-piaci szereplők üzleti érdeke is azt diktálja, hogy egy-egy térség kulcsfontosságú légikikötői közül legalább egyet megszerezzenek. Sokáig úgy hírlett például, hogy a bécsi reptér is indulni fog a BA Rt. tenderen, a két „szomszédvár” közötti versenyt nézve azonban ezt az ellenségesnek tetsző felvásárlást az ÁPV Rt. valószínűleg blokkolta volna. Az osztrákok inkább Pozsonyért szállnak harcba, ami logikusabb lépés, hiszen a szlovák főváros repülőterét Bécs második légikikötőjének tekintik, és érdemes lehet a kettőt egy kézbe vonni. A földrajzi szempontokra utalt a német Fraport AG is, amikor Andrea Pal elnökhelyettes kijelentette: „Ha Budapesten esetleg nem járunk sikerrel, érdeklődni fogunk Prága iránt; de csak akkor”. A versenyzők portfóliójába egyébként Budapest jól illik, hiszen a visegrádi négyek országaiban – privatizáció híján – még egyik társaság sem vetette meg a lábát.

ÉLTANULÓ. Nagy súllyal esik latba az eladásra váró társaság pénzügyi helyzete is, ebből a szempontból azonban a BA Rt. éltanuló, hiszen tavaly a bevételhez viszonyítva 47 százalékos Ebitda-rátát (kamat, adó és amortizáció előtti eredmény) tudott felmutatni. Igaz, ebben szerepet játszik, hogy a légiforgalmi díjak meghatározása Magyarországon egyelőre nem olyan szigorúan szabályozott, mint Nyugat-Európában. Az ÁPV Rt. azonban már jelezte, hogy „a díjszabás a légitársaságok és utasaik szempontjából kiszámíthatóbb, átláthatóbb és várhatóan alacsonyabb lesz a jelenleginél”. Tehát miután az állam tulajdonosként nagyrészt kivonul a reptérüzletből, a magánbefektetőtől most már azt várja el, hogy élesebb versenyre keljen a régiós riválisokkal, jobban menjen le az áraival, az utasforgalom – és annak turisztikai-üzleti hozadéka – növelése érdekében.

Fontos szempont a koncesszió időtartama is, ami sokáig kérdéses volt, ám a pályázók egységesen jelezték, hogy minél több időt kapnak, annál jobb ajánlatot tudnak tenni. A tervbe vett 75 éves koncesszió nemzetközi összehasonlításban a hosszabbak közé tartozik, így várhatóan a 100 milliárd forintnál mindenképpen nagyobb bevételi várakozások felső határa felé mozdíthatja majd el az ajánlatokat. Ez egyébként közeli érték lenne a brüsszeli repülőtér 70 százalékos – tehát a BA Rt.-hez hasonló – pakettjéért fizetett összeghez, figyelembe véve, hogy a belga repülőtér forgalma kétszerese a budapestiének, ráadásul az állam végleg értékesítette a kérdéses részt.




Beszállópálya 5

Két európai repülőtérüzlet, és a Budapest Airport adatai


VÁRNA ÉS BURGASZ
• A Copenhagen Airports AS 2005 júniusában nyert a bulgáriai Várna és Burgasz együttes pályázatán
• A két repülőtér 2004-ben összesen 2,7 millió utast szolgált ki
• A vagyonkezelési koncesszió 35 évre szól
• A nyertes összesen 526 millió euró fejlesztést vállalt
• Éves koncessziós díjként a mindenkori bevétel 30 százalékát fizetik ki, ez várhatóan 1,2 milliárd euró körül lesz a futamidő alatt

BRÜSSZEL
• Az ausztrál Macquarie Airports 2004 novemberében szerzett tulajdonrészt a Brüsszeli repülőtér üzemeltető cégében (BIAC)
• Az állam 70 százalékos részesedést értékesített határozatlan időre
• A vételár 735 millió euró volt
• A reptér tavaly 15,5 millió utast szolgált ki
• A BIAC EBITDA-mutatója (kamat, adó és amortizáció előtti eredmény) ugyanezen időszak alatt 22,6 százalékkal, 133 millió euróra növekedett

BUDAPEST
• Az ÁPV Rt. a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatot megtestesítő részvénycsomagját kívánja eladni
• A vagyonkezelési koncessziós jog várhatóan 75 évre szól majd
• Tavaly 6,5 millió utas fordult meg Ferihegyen, az idén 7,5 millióra számítanak; a kapacitást bővíteni kell
• Ferihegy Béccsel és Prágával is versenyez a regionális elsőségért
• A Financial Times szerint a vételár a BA Rt. teljes értékét várhatóan 150-200 milliárd forintra helyezi majd
• A BA Rt. 2004-ben 32,97 milliárd forintos bevétel mellett 15,43 milliárd forintos EBITDA-mutatót ért el, nettó adóssága 5,7 milliárd forint volt

Beszállópálya 5
Beszállópálya 1

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik