Szerdán a tőzsdenyitás után néhány perccel mintegy 1 százalékos erősödés nyomán a Budapesti Értéktőzsde irányadó BUX indexe átlépte a 20 ezer pontos lélektani határt, amire még soha nem volt példa. Valamenyi vezető részvény drágult.
A börze 15 éves újkori történetében voltak nagyon rossz és nagyon jó évek, az ideit eddig kétségkívül az utóbbi jelzővel illethetjük. A tavalyi évet a BUX picivel 14 700 pont alatt zárta, ahonnan másfél hónap leforgása alatt előbb megdöntötte a 15, majd a 16, majd pedig a 17 ezres lélektani szinteket. Február 16-ára 17 360 pontos csúcsra kúszott a mutató, és mindezidáig ezen a napon érkezett a legtöbb tőke is a pesti parkettre: a forgalom az azóta is rekordnak számító 45 milliárd forintot érte el.
Ezt az év eleji rallyt az elemzők egyértelműen a külföldi befektetők, nemzetközi alapok aktivitásának tulajdonították, mondván, a szokásos év eleji tőkeallokáció, a más piacokról felszabaduló friss pénzek és a feltörekvő piacok népszerűsége mágnesként vonzotta a BÉT-re a vásárlók tömegeit. A február közepi csúcs azonban nem volt tartós, már március első napján megdőlt, és 18 673 pontra hágott, igaz, ezt követően némi korrekció következett be a régióbeli, így hazánk tőkepiacain is.
A következő lélektani küszöböt, a 19 ezres pontos határt július 1-jén lépte át a BUX, s mint ahogyan az év elején, a nyári száguldást is a nemzetközi likviditással magyarázzák az elemzők. Rámutatnak ugyanakkor arra is, hogy a nyaralási szezon hirtelen fellendülései sokszor „egynyárinak” bizonyulnak, és most sem lehet előrevetíteni, hogy meddig bírja a magaslati levegőt az index. Mindenesetre a korábbi évek uborkaszezonjaira rácáfol valamelyest az a tény, hogy a napi forgalom mostanában is bőven 10 milliárd forint felett szokott alakulni, nem ritkán a 20-30 milliárdot is meghaladja.
BUX-történelem
A budapesti tőzsde részvényindexét 1991. áprilisában tették közzé először. Akkor még BTI-nek (Budapesti Tőzsde Indexnek) nevezték, kosara csupán hat részvényt – a tőzsdét azóta csaknem mind elhagyó Ibusz, Fotex, Martfűi Sörgyár, Müszi, Skála és Sztráda papírjait – tartalmazta, értékét január 2-ára számolták vissza, és 1000 pontról indították. Kosarának tartalmát az ezt követő években többször, elnevezését pedig 1995 elején változtatták – BUX-ra, amelyben akkor már 16 részvény szerepelt.
Az első évét egyébként eséssel fejezte be a tőzsdemutató, 16,2 százalékot veszített értékéből, de ezt később jócskán ledolgozta. Az első hosszperiódust 1993 nyarán élte át a részvénypiac: a június végi 700 pontról szeptemberre 1000 pontra, a nyitóértékre kúszott a BUX, majd nem sokkal később 1994. januárjában egy hónap alatt újabb 80 százalékot emelkedve 2255 pontra jutott. Ezt viszont 23 hónapon át lejtmenet és stagnálás követte, részben a Mexikóból induló nemzetközi besszhullám, az úgynevezett tequilakrízis révén.
Két szűkebb év után 1996. és 1997 a tőzsde és indexe szempontjából kiemelkedő volt. Pozitív makrogazdasági hatása volt a Bokros-csomagnak, éltette a befektetői kedvet a privatizációs hullám, számos új bevezetés történt, így mindkét évben hatalmas indexemelkedés következhetett be. A BUX értéke az 1995. végi 1530 pontról 17 hónap alatt 8483 pontig emelkedett, és ’96-ban Moszkva után a világ második legjobban teljesítő börzéje volt (dollárban számolva). A száguldás 1997. augusztusáig tartott, a 8500 közeli szintről fordult a trend, és az év október 28. már „fekete keddként” vonult be a történelembe: egy nap alatt 1292 pontot zuhant az index. A történteket ezúttal a dél-kelet-ázsiai tőzsdeválság és utóhatásai számlájára írták, és kellett néhány hónap, hogy a hazai piac kiheverje, jóllehet éves szinten még mindig ragyogó volt a növekedési ütem
Nem úgy a rákövetkező esztendőé, amikor is a BUX több mint kétezer pontot zuhant vissza egy év alatt, pedig az év első fele még biztatóan indult, és áprilisban már a 9000-es szint felett is járt a mutató. Augusztusban azonban kezdetét vette az orosz pénzügyi válság, amely igen gyorsan és erősen átterjedt a magyar piacokra is. Szeptemberben a BÉT-en forgó részvények ára gyakorlatilag megfeleződött, a BUX 3775 pontig folytatta mélyrepülését. Innen már felfelé vezetett az út, és 1999 végére visszakapaszkodott az index oda, ahonnan az orosz válság előtt indult.
A 10 ezer pontos lélektani szintet 2000. január 21-én lépte át a BUX, igaz, csak átmenetileg, ezen szint tartós megtámadására ugyanis még négy évet kellett várni. A 2001-2003-as éveket tehát amolyan nagy rákészülésnek lehet tekinteni – legalábbis a mostani események tükrében utólag. A pihenőidőszaknak igazán a nagy tavalyi rally vetett véget, amikor is az index egymás után lépte át a 10, 11, 12, 13 és 14 ezres küszöböket, így az év egészében forintban számolva közel 60 százalékos emelkedést produkált. A lendületet a jelek szerint a naptári évforduló sem törte meg, így kerülhetett sor a további ezres határok átlépésére és a bűvös 20 ezres túlszárnyalására is.
 |
 |
|
|
