Az iroda vezetője elmondta, hogy Kanadában rendkívül fejlett a biotechnológia, a környezetvédelem, az IT-szektor, így a hagyományos termékekkel való kereskedelem mellett ezekben az iparágakban is mutatkozik együttműködési lehetőség a magyar és a kanadai kis- és középvállalkozások között.
A kanadai üzleti környezettel kapcsolatban Borbás elmondta, hogy Kanadában általában a kkv-k viszik a gazdaságot. Ezek a cégek rugalmasak, innovatívak, ezért az irodavezető szerint az együttműködésnél elsősorban ezek a cégek jöhetnek számításba mindkét oldalon.
Borbás tájékoztatása szerint a magyar-kanadai kereskedelem évente 200 millió dollár körüli értékű. Kanada kereskedelmének 85 százalékát az USA-val, illetve Mexikóval bonyolítja le. Európa részesedése Kanada kereskedelméből öt százalék körüli, ebből Magyarországra egy százalék alatti töredék jut.
A torontói iroda vezetője szerint a kanadai piacon elsősorban az élelmiszerrel foglalkozó cégeknek vannak jó lehetőségeik. Utalt arra, hogy megindult Magyarországról a Pick szalámi kivitele, illetve a szárnyasexport. Újból növekedésnek indult a magyar Kanadába irányuló borexport, amely mintegy kétmillió dollárt képvisel a magyar-kanadai kereskedelemben.
Borbás továbbá rámutatott arra, hogy több mint egymilliárd dollár kanadai befektetés érkezett már Magyarországra. A kanadai befektetések egy része a bankszektorba, az ingatlanfejlesztésbe érkezett, de jelentősek az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Linamar és a környezetvédelmi csúcstechnológiával dolgozó Zenon cég működőtőke-beruházásai is.
Az irodavezető utalt arra, hogy a Zenon cég vezetője elégedett a magyarországi aktivitással, a magyar szakemberek tudásával, felkészültségével. Ezt mutatja, hogy a cég már Magyarországra telepítette kutatás-fejlesztéssel foglalkozó központját és bővítette itteni termelését, mert innen szeretnék ellátni az ázsiai piacot.
