A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz-MPSZ orrhosszal vezeti a mezőnyt. Ezért, a magyar választási rendszer sajátosságait kihasználva, akár egyedül is kormányt alakíthat. A FigyelőNet három részes összeállításában a napi és heti sajtóban megjelent cikkek, valamint saját információk alapján próbálja meghatározni egy 2006-os országgyűlési választási győzelem után esetlegesen felálló Fidesz-kormány lehetséges összetételét. Harmadik rész.
Az egészségügyi miniszter
Mikola István, az Orbán-kormány második szakminisztere az egészségügy privatizációja kapcsán a népszavazási kampányban is észrevétette magát, és a programalkotásban is vezető szerepet kapott. Mikola korábban úgy nyilatkozott, hogy elég lenne négy csúcsminisztérium is egy új kormányba, köztük a humánpolitikai tárcával, amelynek élére minden bizonnyal önmagát képzelte el – a Fidesz belső köreiből származó lapinformációk szerint nem teljesen alaptalanul. A másik korábbi miniszter, Gógl Árpád ugyan kap szerepet a Fidesz egészségüggyel kapcsolatos kommunikációjában, de az erős ember egyértelműen Mikola.
A párt egészségpolitikusai között régen meghatározó szerepe volt Selmeczi Gabriellának, aki azonban a szenátorosdi és más botrányok miatt háttérbe szorult (bár még mindig ő a frakció kabinetjének vezetője), de Frajna Imre is vesztett korábbi befolyásából. A képet némiképp bonyolíthatja, ha Orbán Viktor a Nemzeti Konzultációs Testület egyes tagjainak is szerepet szán egy új Fidesz-kormányban, ekkor Tulassay Tivadar, a korábban SOTE névre hallgató Semmelweis Egyetem rektora is felmerülhet a potenciális tárcavezetők között.
Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter
A tárca neve minden bizonnyal változna, de önálló minisztériumként valószínűleg megmaradna, különösen ha ismét a területen és a frakcióban azóta is aktív Harrach Péter kerülne az élére. Erre minden esélye meg is van, igazi fenyegetést a bársonyszékre csak egy népjóléti csúcsminisztérium felállítása jelentene Mikola István vezetésével.
A nemzeti kulturális örökség minisztere
A Fidesz által kreált tárcaelnevezést a korábbi támadások ellenére az MSZP–SZDSZ koalíció is fenntartotta, így az intézmény neve nincs veszélyben, nem úgy önálló léte, melyet elsősorban egy központosított kultusztárca felállításának lehetősége kérdőjelez meg. Ha megmarad a különálló minisztérium, akkor a vezetésére jó eséllyel pályázhat Pálinkás József, akinek ugyan a legutóbbi kongresszuson volt egy partizánakciója a pártvezetés alelnökjelöltjei ellen, de a kulturális tagozat vezetőjeként és a programalkotásban is megdolgozott a bizalomért. Az Orbán-kormányban még Pokorni Zoltánt követve oktatási miniszterként fungáló Pálinkás segítségére lehetne többek között Halász János, a frakció korábbi szóvivője, aki a parlamenti bizottságban és a frakciókabinetben a kulturális ügyek felelőse. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy ahogy annak idején az agykutató Hámori József esetében történt, úgy Orbán megint nem aktív parlamenti politikust invitál kormányába, mely esetben Jankovics Marcell például megfelelő jelölt lehetne.
Az oktatási miniszter
Pálinkás József neve oktatási miniszterként is felmerülhet, de valószínűbb a Fidesz-alelnök Pokorni Zoltán újrajelölése. Pokorni segítőjeként elképzelhető a frakció egy másik szakpolitikusa, Pánczél Károly, vagy a szóvivősége okán valamelyest ismertebbé vált Révész Máriusz.
Az igazságügyi miniszter
A frakció és a párt vezető igazságügyi felelőse, Répássy Róbert, a parlamenti adok-kapokban gyakran részt vevő fiatal politikus miniszterré nevezése egyáltalán nem lefutott meccs. Az utóbbi időben a polgári körök szervezésével foglalatoskodó Hende Csaba valószínűleg nem vágyik vissza régi munkahelyére (még MDF-es színekben volt Dávid Ibolya politikai államtitkára), és kérdéses, hogy Balsai Istvánnak vannak-e hasonló ambíciói. Salamon László és Rubovszky György valószínűleg legfeljebb csak államtitkárként jönne számításba. A bizonytalan kimenetelű versenyben nyerő stratégia lehet – ahogy ezt Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is felismerte – az igazságügyi miniszteri poszt egy párton kívüli, a kormány „szakértő” jellegét erősítő jogászprofesszorral való betöltése.
Az európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter; a regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter
Már többször említettük Stumpf István volt kancelláriaminisztert egy uniós fejlesztési csúcstárca élén, amely felügyelhetné a jelenleg Baráth Etele, illetve Kolber István által felügyelt két, uniós ügyekkel foglalkozó hivatalt. Könnyen elképzelhető, hogy a frissen Fidesz-alelnökké avanzsált, egyetemi oktatóként is a területtel foglalkozó Pelczné Gáll Ildikó is valamilyen kormányzati szerepet kap. Az ő szerepeltetése azért sem lenne hátrányos, mert így legalább egy nő is helyet kaphatna a kormányban – ebben a versenyszámban már az első Orbán-kormány is csak mérsékelt érdemeket szerzett (Dávid Ibolya igazságügy-miniszter volt a kabinet egyetlen hölgytagja).
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Sajtóértesülések szerint elsősorban a Fidesz-MPSZ egyik alelnöke, Schmitt Pál pályázik erre a pozícióra. Ha a hír igaz, párton belülről nem kell igazán veszélyes kihívóval szembenéznie. Turi-Kovács Béla ugyan már töltötte be a posztot az Orbán-kormányban, és ma is a Fidesz-frakció környezetvédelmi kabinetjének vezetője, de ő sem lenne optimális jelölt, ha az új kormány a változást és nem a változatlanságot kívánná megjeleníteni. Pepó Pál emlékezetes miniszteri ténykedése idején a Fidesz közelharcot vívott Medgyesy Balázs közigazgatási államtitkár helyén maradásáért, és a jelenleg a párt zöld tagozatát vezető Medgyesy könnyen lehet, hogy ismét szerepet kap a tárca irányításában. A Fidesz környezetvédelmi ügyek kapcsán legismertebbé vált politikusa, Illés Zoltán ugyanakkor túlzottan a partvonalra sodródott a párton belül, hogy komolyan felmerüljön a neve a bársonyszék betöltésekor.
