A gazdaság bőrébe bújtatott politikai vitát hallottunk – kommentálta az eseményt Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője a FigyelőNet kérdésére. Kevés volt a konkrét és alaposan feltárt gazdasági probléma, legfeljebb olyan témakörök kerültek szóba, amelyek politikai felhangja igen hangsúlyos. Az igazán fontos gazdasági kérdések, mint például a költségvetési hiány, a gazdasági növekedés tempója, a működőtőke-beáramlás vagy az infláció még felszínesen sem került szóba. Csak az olyan slágertémákat – mint például a gázárak, a nyugdíjak és az adók kérdését – feszegette mindkét politikus, ebből pedig nem derült ki sok meglepetés.
Abban legalább egyet értett Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor – tette hozzá Pintér -, hogy sok alapkérdésben, mint például a nyugdíjrendszeren változtatni kell, de részleteket, és a jövőre mutató javaslatokat sajnos e tekintetben sem hallottunk.
Két iskola harcolt
Két markánsan eltérő gazdaságpolitikai iskola ütközetére láthattunk példát – vélte kérdésünkre Zékány András, az ING Bank elemzője -, aki szerint Orbán Viktor érvelései mögött egy állam központú, az állam paternalista szerepét előtérbe helyező gazdaságpolitikai irányvonal, míg Gyurcsány Ferenc megközelítése mögött egy a piaci mechanizmusok által meghatározott, liberális gazdaságirányítás vezérelve húzódott meg. Ez leginkább a gázárakkal kapcsolatos vitában volt érzékelhető, amelyben a politikusok azt feszegették, hogy ki viselje a világpiaci árak tempójánál alacsonyabb hazai áremelések terhét.
Az eltérő megközelítés dacára annyi mindenképpen közös volt Gyurcsány és Orbán mondandójában, hogy egyikük sem merte bevallani, hogy az állam jelen állapotában nem képes jólétet biztosítani, a mostani GDP-növekedés, az adóbevételek és a kötelező állami kiadások eredőjeként nagyon kicsi a mozgástere. Épp ezért lett volna érdekes konkrét javaslatokat és ezek pontos makrogazdasági hatásait hallani, de ezek – ahogyan a kormány 100 lépés programjának ismertetése esetén is – elmaradtak, és az ellenzék vezérétől sem érkeztek – szögezte le Zékány András.
Arra a kérdésre, hogy melyik miniszterelnök volt szakmailag felkészültebb, az elemző úgy válaszolt: nem érdemes e tekintetben különbséget tenni közöttük, de az tény, hogy Gyurcsány Ferenc szakmaibban fogalmazott, miközben Orbán Viktor Gyurcsány felé beszélt, de nem hozzá szólt. A hétköznapi emberek nyelvén próbálta megértetni magát, ezt viszont olykor nehezebb átfordítani a gazdaság nyelvére, különösen, hogy valójában a részletek a fontosak.
Legalább leültek
Nagyon fontos, hogy a két fél egyáltalán leült egymással beszélgetni, és ez hosszabb távon is jót tehet Magyarországnak. Ugyanis eddig az látszott, hogy a politika négyévenkénti ciklikussága nem tesz jót a magyar gazdaságnak, ez pedig nem tesz jót a magyar társadalomnak – summázza véleményét Belyó Pál, az Ecostat vezérigazgatója Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Szerinte a vitából az mindenképpen látszott, hogy a gazdaság nagyon szigorú törvényszerűségeit a politika nem tudja felülírni. Ezért mindebből az a következtetés vonható le, hogy együtt kell működnie a két oldalnak. Ugyan a vitán elhangoztak olyan adatok, amelyek a makroökonómia szemszögéből nem helytállóak, de ez rendben van így, a vita politikai vita síkon zajlott – véli Belyó.
Adócsökkentés
A jelenlegi kormány most jutott el ode, hogy foglalkozzon az adóreformmal. Nagyon jó lépés az áfa csökkentése, erre szüksége volt a gazdaságnak. Azonban a magyar szja-szint nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető, ezzel különösen nem is érdemes foglakozni – mondta Orbán Viktor javaslatairól szólva Belyó. Szerinte megfontolandó lenne egy valódi családi adórendszer bevezetése.
Orbán javaslatai
A gázár-támogatásról szólva Belyó arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan gazdasági alapvetések, ami alól senki sem tudja kivonni magát. Ezeket csak politikailag lehet felülírni. Más kérdés, hogy a társadalom mekkora szolidaritást vállal, és kinek segít. Ez viszont nem a kormányfő, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
A kapitalizmus alapfilozófiája, hogy ha valami piacgazdasági körülmények között működik, akkor azt ott kell üzemeltetni – vélekedett a Budapest Airport privatizációja kapcsán Belyó.
