A Fővárosi Bíróságon május végén több mint 1800 gazdasági per volt folyamatban, ebből csaknem 200 már három éve, 250 pedig ennél is hosszabb ideje tart. A gazdasági kollégium egy-egy bíráját átlagosan 140 ügy terheli folyamatosan. Ennyi ügyet nem lehet ésszerű határidőn belül befejezni. Ám nem csak és nem is elsősorban a bírák leterheltsége okozza a jogviták elhúzódását; többnyire a vitázó cégek is ludasak, mert a perelhúzó magatartást a magyar polgári eljárásjog lehetővé teszi.
Kiss Gábor kollégiumvezető szerint polgári perrendtartásunkból hiányoznak azok a Nyugat-Európában – és egykor Magyarországon is – fellelhető jogintézmények, illetve szankciók, amelyekkel a felek rászoríthatók a szükséges perbeli cselekményekre, azok időben történő megtételére.
Nem kevés gondot okoz, hogy a keresetet, illetve a viszontkeresetet az elsőfokú ítélet meghozataláig bármikor módosíthatják a felek. A gazdasági perek 20-30 százalékában többször, de legalább kétszer változtatnak a kereseten, hol csak taktikából, máskor azért, mert a jogi képviselők nem készülnek föl kellően, menet közben állnak elő ötletekkel. Minden módosítás újabb tárgyalási határnapot jelent. Gyakori a közvetlenül az ítélethozatal előtti változtatás, és volt eset, hogy ötévi tárgyalássorozat után módosította keresetét egy cég.
Nem csak az alperes nyújtaná el vég nélkül a jogvitát. Érdektelenség vagy a jogi képviselő felkészületlensége folytán a felpereseknél is tapasztalható bizonyos, a per elhúzódását eredményező passzív magatartás – fejtette ki a kollégiumvezető.
