Közölte: a szén-dioxid kibocsátásukban korlátozott létesítmények tulajdonosai többnyire olyan multinacionális vállalatok, amelyek elsősorban a különböző országokban működő egységeik kvótáit átcsoportosítva igyekeznek majd megfelelni az éghajlatvédelmi szabályoknak.
“Mivel a társaságon belüli kvóta-átruházás is ugyanolyan adóköteles tevékenységnek számít, mintha az emissziós jogokkal egy másik érdekeltségű céggel kereskednének, ezért a kvóta-gazdálkodást a legalacsonyabb adózási feltételeket ajánló országban érdemes folytatni” – mutatott rá Dezső Attila.
Kifejtette, hogy a Magyarországon érvényes 16 százalékos társasági adókulcs eleve az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban. “Ehhez képest a szén-dioxid adás-vétel árfolyamnyereségét csupán 8 százalék adó terheli” – hangoztatta a jogi szakember.
Az Európai Unió januárban beindult szén-dioxid-kereskedési rendszere emisszió-kvóták adás-vételét teszi lehetővé annak érdekében, hogy a globális éghajlatvédelmi célok elérése az érintett vállalatok számára a legkevesebb versenyhátrányt okozza.
A rendszer úgy szolgálja a környezetvédelmet, hogy a legnagyobb kibocsátók az elmúlt években regisztrált kibocsátásukhoz képest kisebb emissziószintnek megfelelő kvótát kapnak az államtól. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer létesítmény vesz részt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
