 |
 |
|
Botrányoktól kísérve lépett a magyar piacra tavaly a már 18 országban jelen levő Lidl áruházlánc. A GfK Hungária Piackutató Intézet tanulmánya szerint az alacsony árakkal operáló kiskereskedelmi cég elsősorban a vetélytársaktól hódította el vevői körét, és nyereségének csupán mintegy 9 százaléka származik a vásárlási intenzitás növekedéséből. Az üzletlánc, amely a kis alapterülettel, a korlátozott áruválasztékkal és a kereskedelmi márkák dominanciájával jellemzett „hard diszkont“ kategóriába tartozik, főleg az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerejű megyékben, Dél-Magyarországon jelent meg. A bevásárlókocsit az üzletláncban főleg kis-, illetve nagyvárosi, 3–4 fős, közepes vagy viszonylag magas jövedelmű, gyermekes háztartások tagjai tologatják, ahol a háziasszony 40 évesnél fiatalabb. Az áruházlánc részesedése legerősebb az élelmiszerek és italok piacán, a legnagyobb szeletet a mélyhűtött pizzák, a pörkölt kávékeverékek, a jeges tea, a sajtkrém, a salátaöntet és a reggeliző pelyhek szegmenséből hasított ki, s természetesen a kereskedelmi, azaz nem hagyományos márkák fogynak legjobban.
Mára a Lidl az egyik legerősebb hazai kereskedelmi márkává vált: az első félévben 29 üzletével a háztartások 29 százalékát érte el. Igaz, a fogyasztási cikkek vásárlóinak nálunk nem a hűség az erőssége: a Lidl vevői a kutatás szerint átlagon felüli mértékben hajlandók a Tesco, a Match, a Penny Market és a Spar üzleteibe is beruccanni.
