Az irányelv nem az önálló szoftverek szabadalmaztathatóságáról szól, mert ezekre továbbra is a szerzői joggal kapcsolatos rendelkezések vonatkoznak. Ez esetben a “számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok” szabadalmaztathatóságáról van szó. Az új szabály értelmében programokat bizonyos berendezéseken – például mosógépben, személyautók számítógépében, mobiltelefonban – való alkalmazásokra lehet majd szabadalommal védeni. Az Európai Unió tagországai márciusban hagyták jóvá a tervezetet, amely éles vitákat váltott ki az uniós intézmények között, miután a parlament a korábbi viták során inkább arra hajlott, hogy minél több számítástechnikai újítás a lehető legszélesebb körben akár szabadon hozzáférhető legyen, míg a tagországok nagyobb része a szóban forgó szoftverek széles körének szabadalmaztatási kötelezettsége mellett foglal állást.
Michel Rocard szocialista parlamenti képviselő és egykori francia miniszterelnök kidolgozott egy kompromisszumos módosító csomagot, ám ennek több pontját szintén leszavazták a bizottság tagjai. Rocard azt tervezte, hogy ilyen módon sikerül elérnie legalább azt, hogy szabadalomkötelesek legyenek a programok és az algoritmusok. A javaslat értelmében így nem lehetett volna szabadalmaztatni egy szoftvert, de például egy technikai találmányt, vagyis mondjuk az autókba beépítendő ABS-ek egy újfajta irányítórendszerét igen. A vita azonban azon bontakozott ki, hogy mi számít technikai találmánynak? A bizottság sajnos nem fogadta el Rocard számos érvelését és összességében leszavazta a csomagot, bár egyes részeivel egyetértett. Tehát jóváhagyta a jogi bizottság, hogy a szoftverek maguk is szabadalmaztathatók legyenek, ha alapfeltételei a szóban forgó találmány működésének.
A tegnapi ülésnapon végül az EICTA nevű európai információ-technológiai szövetség álláspontja győzedelmeskedett. Ennek a szervezetnek a tagja többek között a SAP, a Philips és a Nokia is és szintén erős befolyással van rá a Microsoft, a Sun valamint a Motorola is. Ugyan a Jogi Bizottság szavazata csak ajánlásnak számít az Európa Parlamentnek, kérdéses, hogy a július elején összeülő európai képviselők támogatják-e majd Rocardot vagy a multinacionális cégek előterjesztését fogadják-e el.
A bizottság így a nagy szoftvercégek érdekeinek megfelelően járt el. Ezek elsősorban azzal érveltek, hogy a jogi védettség bátorítaná a kutatásokat, továbbá védené az európai találmányokat amerikai versenytársaiktól. Korábban számos EP-képviselő jelezte, hogy a szabadalmaztatás nehézségeket okozhat a kisebb vállalatok életében. Herczog Edit (MSZP) arra mutatott rá, hogy ellentétben a nagy cégekkel, a kis- és közepes vállalkozások nehezen viselik el a programok szabadalmaztatásának költségeit. Gyürk András és Szájer József (Fidesz-MPSZ) a vita kezdetén jelezték: fontos az európai szellemi tulajdon védelme, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kis-és középvállalkozások érdekeit jobban figyelembe vevő javaslat szülessen.
Mindez azt jelenti, hogy lépéselőnybe került az Európai Tanács és nőtt ennek az álláspontnak a támogatottsága. Változtatni ugyanakkor még mindig lehet a vitatott és sokat támadott szoftverszabadalmi javaslaton, ehhez azonban már az Európa Parlamentben a képviselők legalább kétharmados többségére lenne szükség.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
