Az EU-ban a közösségi szabályozás alapján éves bontásban utalják a kohéziós pénzeket. Mivel a projektek előrehaladása Magyarországon elmarad az előirányzattól, az Európai Bizottság fontolóra veheti az idei kötelezettségvállalás megtagadását arra hivatkozva, hogy előbb a korábbi pénzeket kell felhasználni az ISPA előcsatlakozási alap és a kohéziós alap esetében. Brüsszeli hírek szerint a többi új tagállamot hasonló elbánás fenyegeti, a már 11 éves kohéziós tapasztalatot szerzett Görögország pedig kézhez is kapta a bizottsági figyelmeztető levelet.
Az újak esetében az elbírálásnál egyelőre enyhítő körülményként merülhet fel, hogy igazából csak egy éve tagjai az EU-nak, és azóta kötelezettek az uniós kohéziós szabályok betartására. Ám még ha szerencséjük is van, és az enyhítő körülmény hat, Görögország pedig nem emel szót a kizárólag őt sújtó döntés ellen, a szakértők szerint akkor is rendkívül fontos előrelépni a kohéziós káosz enyhítése érdekében.
Magyarországon jelenleg 33 (24 környezetvédelmi és 9 közlekedési) projekt tartozik a kohéziós körbe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes beruházások előrehaladását engedélyezési, közbeszerzési és egyéb szabályozási problémák akadályozzák, a szakemberek szerint immár olyan mértékben, hogy nagy esély van a forrásvesztésre.
