Milyen hatással lehet az UniCredit és a HVB Bank fúziója az európai bankpiacra és azon belül Magyarországra?
 |
 |
|
|
– A magyar piacra nem lesz jelentős hatása a tranzakciónak, hiszen a két pénzintézet közül nálunk csak a HVB van jelen. Ugyanakkor az összeolvadás európai méretekben is meghatározó, és beleillik abba a folyamatba, hogy az egységesülő uniós bankpiacon a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket mind többen kívánják kihasználni. A fúzióknak azonban versenyjogi korlátai lehetnek majd.
– A HVB-t régiónkban meglévő érdekeltségei tették vonzóvá az olaszok szemében. A közép- és kelet-európai leányvállalataik egyesülése milyen következményekkel jár az OTP számára?
– Lengyelországban, Bulgáriában és Horvátországban meghatározó lesz a fúzió hatása, ugyanis ezekben az országokban a legnagyobb piaci részesedésű pénzintézetekké növik ki magukat a leánycégek. Azonban az összeolvadások jellemzője az, hogy az első években a banküzem összehangolására, a szervezet konszolidációjára, az új stratégiai meghatározására koncentrál a vezetés, így a nagyobb versenytársak akár profitálhatnak is ebből. Lengyelország nem stratégiai célpiaca az OTP-nek, Bulgáriában 100 százalékos leányvállalatunk, a DSK Bank 2005-re piacvezetővé vált, amelynek részesedése meghaladja a 14,4 százalékot, Horvátországban pedig a Nova Banka megvásárlása után újabb akvizícióra készülünk a megfelelő részesedés elérése érdekében.
– Mennyire vált nehezebbé a terjeszkedés a térségben?
Védetten
Az OTP Bank alapszabályának módosításáról a 2004-es évi rendes közgyűlésen döntöttek a tulajdonosok. Bár az aranyrészvényre vonatkozó előjogokat eltörölték, e módosítás csak attól kezdve érvényes, ha a szavazatelsőbbségi részvény intézményének átalakításáról szóló törvény hatályba lép. Ezt a jogszabályt azonban még nem alkották meg, így az aranyrészvény még ma is „él”. Ugyancsak tavaly döntöttek arról, hogy eltörlik a külföldiekre vonatkozó 5 százalékos, a belföldiekre pedig 10 százalékos egyedi szavazati korlátot. Helyette 25 százalék lett a felső korlát, illetve 33 százalék akkor, ha valamelyik más részvényes szavazati joga már meghaladja a 10 százalékot. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy a nemzetközi intézményi befektetők a letétkezelő intézeten – az OTP esetében a Bank of New Yorkon – keresztül érvényesíthessék érdekeiket a közgyűlésen. A külföldi tulajdonosok azonban legfeljebb 50 százalék mínusz egy szavazatot gyakorolhatnak.
– Miközben sorra fogynak ezekben az országokban is a felvásárolható pénzintézetek, egyre kívánatosabb célponttá válhat az OTP mint regionális bankcsoport. Reális eshetőségnek tartja-e a bank felvásárlását?
– Azon nem csodálkozom, hogy az OTP Bank vonzó lehet, hiszen közel egy évtizede tartó magas, kétszámjegyű profitnövekedése után tavaly 68 százalékkal növelte – IFRS alapján számított – konszolidált eredményét, a bank csoportszintű átlagos tőkearányos megtérülése pedig 37,6 százalék volt, a legmagasabb Európában. A magas szinten tartott megtérülési mutatók, a stabil piaci részesedés fenntartása a tulajdonosi érték folyamatos növekedését hozza magával, így a részvényeseknek sem érdeke egy ellenséges felvásárlás támogatása. Ráadásul egy feltehetően magas – 30-50 százalékos – akvizíciós prémium a részvényárakon már kockáztatná a befektetés üzleti-megtérülési feltételrendszerét. És akkor még nem beszéltünk egyéb akadályokról, így az állam kezében még meglévő aranyrészvényről, valamint arról, hogy az adott limitek feletti tulajdonszerzéshez a pénzügyi felügyelet engedélye szükséges, és hogy a külföldi tulajdonosok összesített szavazati aránya nem haladhatja meg az 50 százalék mínusz egy szavazatot.
– Ha ellenséges felvásárlás ellen körül is bástyázták az OTP-t, mi a helyzet egy „baráti” fúzióval?
– A bank menedzsmentje a következő 4-5 évre megfelelőnek látja a független OTP-csoport növekedési lehetőségeit, így nem érdeklődik a fúziós lehetőségek iránt.
