Mélypont
Az elemzők becslése szerint az első negyedévben az éves gazdasági növekedés lassulása elérte mélypontját: a január-márciusi 2,9 százalékkal szemben a második negyedévre már 3,3 százalékos bővülést várnak. Ez azonban nem jelenti az egész évre várt növekedési mérték változását: 2005-re továbbra is 3,4 százalékos reál GDP-bővülést várnak az elemzők, 2006-ra pedig némileg még tovább is nyirbálták előrejelzésüket: a múlt havi 3,6 százalékkal szemben már csak 3,5 százalékot várnak. Mindkét évre mintegy fél százalékkal kisebb az előrejelzett növekedés, mint amit hat hónapja vártak a szakemberek. Az idei konszenzus alatta marad a 3,5-4 százalékos előrejelzésnek, amit a pénzügyi tárca az első negyedéves adatok június eleji publikálása után változatlanul hagyott. Nem javított a GDP-várakozásokon az sem, hogy a vártnál jóval kedvezőbb áprilisi adatok után az elemzők emelték az ipari termelésre vonatkozó előrejelzéseiket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt 15 hónapban több, mint öt százalékponttal szűkítette irányadó kamatát, elősegítve a kereskedelmi bankok forint kölcsönkamatainak csökkenését – írja a Reuters havi jelentése. Ezért a piacokat hónapok óta foglalkoztatja a kérdés, mikor ér el a jegybanki kamat egy olyan szintre, aminél alacsonyabbat a magyar gazdaság kockázataitól tartó befektetők már nem fogadnának el.
Tavaly október óta minden hónapban volt kamatcsökkentés, és májusban az elemzők zöme azt gondolta, június hozza meg az első szünetet. A lazító ciklus végének közelségét sugallta, hogy a májusi Monetáris Tanács ülés előtt – amely végül újabb negyed százalékpontos csökkentésről döntött – majdnem egyenlő arányban voltak az elemzők és a devizakereskedők közt azok, akik kamatvágást, és akik változatlan kamatszintet vártak.
Ez a bizonytalanság júniusban eltűnt, és a devizakereskedők, illetve az elemzők szinte teljes egységben jósolnak újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést a jegybanktanács hétfői ülésére. A 13 devizakereskedő részvételével készült szerdai körkérdés és a csütörtökön publikált, 22 résztvevős elemzői felmérés szinte valamennyi válaszadója kamatvágásra számit. Mindkét felmérésben csak egyetlen résztvevő várt változatlan kamatszintet.
Az optimizmus okai
A váltásból két fő tényezőt emeltek ki a megkérdezettek. Az utóbbi hetekben, összhangban Közép-Európa többi devizájával, erősödött a forint. A globális kamatemelési várakozások enyhülésével párhuzamosan nőtt a befektetők kockázati éhsége, ami a külföldi tőke lassú beáramlását eredményezte a magas hozamú magyar állampapírpiacra, megfordítva az előző hónapok trendjét. A forintpiacon ugyanakkor nagyon szűkös a nettó állampapír eladás, hiszen az állam inkább alacsonyabb kamatú külföldi hitelekből finanszírozza magát. Mindez a kéthetes jegybanki betétek felhalmozódásával jár, amelyekre az MNB az alapkamatának megfelelő kamatot fizet, amit végső soron szintén az állam áll.
A hangulatváltozás másik oka, hogy a forint és az állampapírok erősödése lehetőséget ad a jegybanknak, hogy kevésbé a pénzpiaci kockázatokra és jobban az inflációs folyamatokra koncentráljon kamatdöntéseiben.
Kedvező kilátások
Az inflációs folyamatok kedvezőek, hiszen az éves árszínvonal-emelkedési ütem májusban 3,6 százalékra csökkent az áprilisi 3.9 százalékról. Még inkább növelte a reálkamatot a csökkenő maginfláció. (Az elemzők szerint ezt a mutatót figyeli leginkább az MNB.) Ez az áprilisi 2,6 százalékról májusban 2,2 százalékra csökkent. Vagyis “az infláció bőven nyújt teret a kamatcsökkentésre” – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő portfóliókezelője.
Lejjebb szállt a kritikus küszöb
Ahogy az alapkamat június végére várt szintjét is negyed százalékponttal csökkentette az elemzői konszenzus, ugyanennyivel szállt lejjebb a „kritikus kamatszint” is – az a becsült küszöb, amely alá csak a forintválság megkockáztatásával vághatná kamatait az MNB a következő néhány hónapban. Ezt most 6,75 százaléknál látják az elemzők.
Azonban az elemzők többsége jelenleg úgy véli, hogy a hétfői kamatcsökkentés után, júliusban nem várható kamatvágás. Év végéig azonban még egy kis kamatvágást várnak az elemzők. Dwyfor Evans, a Bank of America elemzője arra figyelmeztetett, hogy az MNB-nek vigyáznia kell a kamatcsökkentési ciklus folytonosságára, mert a hirtelen „landolás” látszata drasztikus piaci reakciókkal járhat.
