Sok iskolának egyáltalán nem kell villanyszámlát fizetnie Északkelet-Brazília gazdaságilag elmaradott régióiban. Ezen a szegénység sújtotta vidéken az elektromos áramot modern napcellás panelek termelik, a világítás mellett jut belőle videofilmek nézésére, internetezésre, vagy akár esti iskolák szervezésére is, ahova a napközben dolgozó felnőttek járhatnak. Így kellő szervezéssel a tantermek olcsón a közösségi élet központjaivá tehetők. A 10 millió dolláros beruházást természetesen nem a helyi önkormányzatok, hanem a brazil állam finanszírozta. A megrendelést a BP olajtársaság Solar nevű leányvállalata nyerte el, amely 1852 kiválasztott iskolába összesen több mint 11 ezer napcellás modult telepített. A projekt a fenntartható fejlődés modelljének egyik úttörő kísérlete, amelyen az állami és a magánszektor megpróbálja lemérni a hasonló kezdeményezések társadalmi és gazdasági hatásait.
 |
PIACI SZEMPONTOK. Két évvel az átadás után a brazil eredmény finoman szólva is elgondolkodtató. Bár a társadalmi hatások egyértelműen pozitívak, pusztán üzleti szempontból vajmi keveset remélhetnek a résztvevők. A kiadási oldalon a kiépítés egyszeri 10 millió és a működtetés évi 10-15 ezer dollárja található, ezzel szemben a bevételi oldalon évi 1722 tonna széndioxid áll, amely nem kerül a levegőbe. Ez utóbbi átváltható dollárokra, hiszen a Kiotói Egyezmény életbe lépésével Brazília várhatóan tonnánként 3-5 dollárért értékesítheti e környezetvédelmi „megtakarítást” (mint ismert, az egyezmény lehetőséget ad arra, hogy a kvótájukat nem teljesítő országok másoktól vásárolják meg saját elmaradásukat).
 |
|
Ökohatékony fejlesztések a zalaegerszegi Flextronics International Kft.-nél
• Elektronikai selejt-visszaforgatási program, 2003 decemberétől
Javulás: 350 kilogrammal kevesebb elektronikai hulladék, 700 tonnával kevesebb műanyag hulladék, hatékonyabb újrahasznosítás.
Mérleg: Beruházás nélkül évi 130 millió forintos megtakarítás, azonnali megtérüléssel.
• Lakkozási technológia fejlesztése, 2003 áprilisától
Javulás: Kevesebb lakkozási selejt (0,18 százalékos javulás), évi 1 tonna halogéntartalmú tépőlakk használatának kiváltása, javuló munkakörülmények, könnyebben kézben tartható folyamat.
Mérleg: 2,8 millió forintos beruházással évi 4,1 milliós megtakarítás, 8 hónapos megtérüléssel.
• Tamponfestés és klisémosás, 2003 júniusától
Javulás: 50 százalékkal kevesebb mosófolyadék; évi 200 literrel kevesebb veszélyes hulladék; nincs szennyezőanyag-emisszió (évi körülbelül 25 kiló volt korábban); csökkentett elektromosenergia-fogyasztás.
Mérleg: 3 millió forintos beruházással évi 0,8 milliós megtakarítás, 3 év 9 hónapos megtérülésel. |
|
|
|
|
A projekt bevétele így csupán évi 5200-8600 dollár, tehát még a fenntartásra sem elég. Márpedig a hasonló programoknak éppen azt kellene elérniük, hogy megvalósításuk ne csak szociális, hanem gazdasági érdek is legyen. A fenntartható fejlődés elve ugyanis éppen abban lép túl a puszta környezetvédelmen, hogy abba a szociálpolitika mellett a gazdasági szempontokat is beépítik. A BP Solar szeretne a brazil példából kiindulva annál kisebb méretű, hasonló vállalkozásokba fogni, ám nyereségorientált cégként alaposan át kell gondolnia a modell felépítését.
Bizakodásra ad okot viszont, hogy a fenntartható fejlődés elvét szem előtt tartó beruházások sok esetben mégis egybeesnek a befektetők érdekeivel. A „megtérülés” általában egyértelmű, még akkor is, ha gyakran elég nehéz számszerűsíteni, nem lehet a mérlegben pontosan kimutatni. „Az üzleti életben bizonyos tárgyalásokra nem lehet lestrapált autóval érkezni, de a divat néha pozitív irányba is hat: ma már illik környezeti vagy fenntarthatósági alapelveket követni” – említ egy kézenfekvő hasonlatot Tóth Gergely, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ-Inem) ügyvezető igazgatója.
IMÁZSÉPÍTÉS. A tapasztalatok szerint az üzleti élet szereplőit tehát elsősorban a piaci elvárások késztethetik arra, hogy „beálljanak” a fenntartható fejlődés követelményrendszere mögé. Számos magyar példája is van már annak, hogy egyes cégek hosszabb távon pozitív üzleti eredménnyel jöttek ki abból, hogy működésük „ökohatékonyságát” növelték. (Lásd a táblázatot az 56. oldalon.) Ugyanakkor az ilyen projektekhez jó imázsépítő kommunikációs technikákat is fel lehet használni, így még azoknak a cégeknek is érdemes lehet belevágni, amelyek konkrét megtérülést kimutatni nem tudnak. A fenntarthatósági törekvések hangsúlyozása hasonló üzleti megfontolások tárgya, mint a sokat emlegetett társadalmi felelősségvállalás, csak nálunk egyelőre még az utóbbi a népszerűbb.
Mind többen ismerik fel, hogy a fenntartható fejlődés elvárásainak való megfelelés egyben a „fenntartható cégfejlődés” egyik kulcsa is lehet. A hosszabb távú gondolkodásnak ma már része, hogy nem célszerű teljesen „leamortizálni” azt a környezetet, amelyben egy vállalat üzletel. „Ennyi hosszú távú önzés nyugodtan megengedhető az üzleti szférának, a várható pozitív hatások miatt” – véli Tóth Gergely, aki azért hozzáteszi, hogy „nem ennyire optimális a helyzet”. A környezettudatos vállalatvezetési technikák ugyanis csak viszonylag lassan terjednek Magyarországon. „Mi még mindig az úttörőknél tartunk, nálunk még nem lett nagy divat a cégek minél zöldebb működése” – utal az ügyvezető igazgató arra, hogy miért csak néhány hazai társaság készít úgynevezett fenntarthatósági jelentéseket. A Követ-Inem listája jelenleg 36 olyan céget tartalmaz, amely legalább egy környezeti jelentést készített, ám közülük csak ötnek van meg az ennél részletesebb – a társadalmi és gazdasági hatásokat is bemutató – fenntarthatósági jelentése. Ez meglehetősen kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a Budapesti Erőmű Rt. hazai úttörőként már nyolc évvel ezelőtt rálépett erre az útra.
|
|
Dialógus hosszú távra
Az Európai Unió ösztönzi és forrásokkal is támogatja a fenntartható fejlődés programjait a tagállamokban, Magyarországon mégsem született még átfogó kormányzati elgondolás erre vonatkozólag. Hiánypótlásnak szánták az Üzleti Tanács létrehozását?
– Kissé túlzónak érzem azt állítani, hogy a kormányzat nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A napokban – az Üzleti Tanács megalakulása kapcsán – több olyan hivatalos személlyel is találkoztam, akik számot tudtak adni arról, hogyan is folyik nálunk az ilyen tervezés, amelynek egyik megvalósulása, operatív áttétele a második Nemzeti Fejlesztési Terv. Hallottam már olyan előadást is kormányzati szakembertől, amelyben a kormányzó és az ellenzéki pártok szakértői által közösen, konszenzusosan kidolgozott jövőképet vázolt fel.
– Hogyan kapcsolódik ehhez a folyamathoz az üzleti világ?
– Az Üzleti Tanács létrehozásával a célunk az volt, hogy azokat a vállalatokat, amelyek működésükben akár helyi szinten, akár globálisan már ezt a filozófiát magukénak vallják, megkíséreljük összehozni. Jelen pillanatban a koncepció ismertségét próbáljuk javítani, erősíteni mind a társadalomban, mind pedig a kormányban, illetve a gazdasági szférában. Ki kívánnám emelni, hogy a fenntartható fejődés nemcsak környezetvédelem, vagy társadalmi felelősségvállalás, bár ezek is a részei.
– Valóban, a fogalom értelmezéséhez például az is hozzátartozik, hogy úgy adjuk át a környezetet a következő generációnak, ahogyan azt átvettük. Nem furcsa, hogy éppen egy olajvállalat áll ennek a filozófiának az élére?
– A Shellnél hagyománya van a fenntartható fejlődést tükröző gondolkodásnak, ennek az üzleti megközelítésnek. Volt olyan időszak, amikor a Világtanács elnöke a vállalatcsoportunk első számú vezetője, Phil Watts volt. Tény és való, hogy ellentmondásban állhat az olaj és a fenntartható fejlődés, de ez éppen egy olyan ágazat, ahol hosszú távra kell gondolkodni, és távlati koncepcióval rendelkezni, például, az energiaforrások véges készletei miatt is. Foglalkoznunk kell azzal, hogy meddig lesz olaj, és mi lesz azután.
– Miben különbözik az Üzleti Tanács a többi multinacionális kapcsolattartó szövetségtől?
– Laza szervezetet akarunk létrehozni, amely a tagvállalatok hozzájárulásával vállal részt a fenntartható fejlődés keretébe tartozó témák előrevitelében és alakításában. A hangsúlyt a dialógusra akarjuk fektetni a politikai, üzleti és civil szereplők között, nem pedig a pozícionálásra. Lényeges elem, hogy nem lobbizni kívánunk. Ezt az elején az alapítók leszögezték és a továbbiakban a csatlakozókkal is szigorúan be szeretnék tartatni. Fontos továbbá, hogy a hosszú távú gondolkodáson legyen a hangsúly, s ez lehetőséget teremt arra, hogy a ma nagyon mély árkokkal szabdalt politikai szférában is kialakulhasson valamilyen összhang. Ez az a tényező ugyanis, ami manapság leginkább hiányzik a gazdasági élet szereplőinek.
– Milyen konkrét projekteket lehetne említeni, amelyek már magukon viselik a fenntartható fejlődés vonásait?
– Hogy a saját, szűken vett szakmámnál maradjak, az energiahatékonyságnak, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztéseknek, valamint az ezekhez kapcsolódó ösztönző programoknak egy hosszú távú kormányprogram részévé kell válniuk. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnökeként, a Fórum tagságával együtt, természetesen, mindent megteszünk, hogy a kormányzatnak szakmai segítséget nyújtsunk. Hiszem, hogy apró lépésekkel kell eljutni a nagyhoz és mindenkinek a saját portáján kell elkezdeni megvalósítani ezeket a dolgokat. Elsősorban tudati fejlődésről van szó. Az embereknek jobban kell érzékelniük, hogy a jövő is számít, nemcsak a mai nap.
LAMBERT GÁBOR |
|
|
|
|
„A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.” 
