250 alá?
A piacon nem tartják valószínűnek, hogy 250 forint alá süllyed az euró kurzusa, de a nap folyamán 250-252 forint közötti sávban várják az euró jegyzését. A hétfőn megjelenő államháztartási hiány adatra vár a piac, amelyről csütörtökön Veres János pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a vártnál alacsonyabb lesz. A várakozások szerint tovább tart a lendület az állampapír piacon. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jövő héten a 2010/B államkötvényből 35 milliárd, a 2015/A államkötvényből pedig 25 milliárd forintnyit értékesít.
A forint erősen nyitott pénteken reggel a bankközi devizapiacon, az eurót 250,75/95 forinton jegyezték, két forinttal gyengébben a 252,90/253,00 forintos csütörtöki árfolyamnál. A forint 54 bázisponttal 11,16 százalékra javult a +/-15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. Két nappal ezelőtt pedig még a 255-ös forint/euró kurzust nyaldosta a hazai valuta, két nap alatt tehát 4 forinttal lett erősebb.
A csütörtökön kezdődött korrekció folytatódott a dollár piacán, a 204,25/45 forintos árfolyam 2,20 forinttal volt gyengébb a csütörtöki 206,40/50 forintos árfolyamnál, a szerdai 208 forintos szinttől pedig csaknem 4 forinttal maradt el.
Trend vagy korrekció?
A kereskedők szerint hosszú lejáratú pozícióikat zárták a befektetők, ami az euró erősödését és a dollár gyengülését hozta magával. A piacon azt találgatják, hogy tartós trendről vagy csak átmeneti korrekcióról van szó. A régiós valuták mindenesetre második napja erősödnek, a forint pedig május eleji árfolyamát idézte nyitáskor.
Központban a feltörekvő piacok
Az erősödés a régió többi devizáját is érintette, különösen a lengyel zlotyt, amely a forinthoz hasonló mértékben változott – mondta el Barcza György, az ING elemzője. A háttérben több tényező húzódik meg – mutatott rá Barcza -, egyrészt lezajlottak a francia és holland népszavazások, az ezekből fakadó csekély bizonytalansági faktor is kiárazódott tehát a piacból, másrészt egy enyhe fordulat következett be a nemzetközi pénzpiacokon.
Az Európai Unió országainak gazdasági növekedése erősen lelassult, az uniós kamatszint, valamint a hosszú lejáratú instrumentumok hozama roppant alacsony, 3 százalékot közelítő szinten van. Ezzel párhuzamosan Amerikában is az a paradox helyzet állt elő, hogy dacára az elmúlt hónapok folyamatos, és összességében 200 bázispontos kamatemeléseinek, a 10 éves hozamszint közelíti a historikus mélypontot (jelenleg 3,9 százalék, a minimum 3,7 százalékon volt, a FED-kamatot pedig 3,75-4 százalékosra várják az év végére).
Mindez együttvéve ismét felértékeli a fejlődő piacok nyújtotta befektetési lehetőségeket, köztük a relatíve még mindig magas magyar kamatkörnyezetet. Ennek hullámán érkeznek megint friss forintvevők a piacra – illetve részvénybefefektetők a tőzsdére (ahol szintén pozitív hangulat uralkodik az utóbbi napokban) -, a befektetők pedig újabb MNB-kamatvágást kezdenek beárazni. A korábbi vélekedésekkel ellentétben most már elképzelhető, hogy a június 20-ai, következő kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal mérsékli az irányadó kamatot a Monetáris Tanács 7 százalékra (ebben döntő szerepe lehet a június 14-én megjelenő májusi inflációs adatnak is), de ha a mostani folyamatok az elkövetkező 1-2 hónapban is meghatározóak lesznek, akkor 6,75 százalékis is elmehet a jegybank – véli Barcza György.
