Gazdaság

A száz lépés

eddigi koreográfiájához igazodik az egészségügyi hozzájárulás története. Bejelentés: kettőt előre. Majd egyeztetés: egyet hátra. Ez az ütem már a foglalkoztatást érintő intézkedéseknél is érvényesült, a pincérek előbb a zsebükhöz kaptak, majd kissé megnyugodhattak, hogy megmaradt a borravaló.

Ez alkalommal is sikerült a választópolgárok számottevő részét már azelőtt felidegesíteni, mielőtt legalább a koalíción belül megindultak volna az egyeztetések. Ennek következtében nem az az egyébként méltányolható szándék kapott kellő hangsúlyt, hogy a közteherviselésből azok az osztalékból élők is vegyék ki a részüket, akik eddig csak a minimálbér után fizettek járulékot. Inkább azok a mellékzöngék erősödtek fel, hogy 1. a kormány újabb terheket rak az ingatlanjaikat bérbeadókra;

2. azokat is meg akarják sarcolni, akik netán megélhetési kényszerből adnak túl vagyontárgyaikon;

3. vagyis minden ígéret ellenére növekszik az elvonások mértéke.

Az a kormány, amelyik hivatalba lépésekor éppen a kommunikációs verseny terén vette fel leginkább az ellenzék által odadobott kesztyűt, a kapkodva bejelentett újabb lépésekkel és visszalépésekkel e téren is hátrányba került. A májusi közvélemény-kutatások azt tükrözik, hogy nem lehet improvizatív módon kutakodni az emberek zsebében. Átgondolt politikai üzenet, megalapozott háttérszámítások és az érdekeltekkel (adott esetben legalább a kisebbik koalíciós partnerrel) folytatott előzetes egyeztetések nélkül a kormányzati ötletroham idő előtti megszellőztetése csupán a káosz érzetét erősíti.

A liberális párt, amely már hónapokkal korábban leszögezte, hogy nem hajlandó adónöveléshez statisztálni, aligha tehetett mást, mint hogy első menetben keresztbe feküdt az egészségügyi hozzájárulásnak. Elképzelhető persze, hogy a kabinet végül kihozza a meccset döntetlenre: a tervezett egységes adókulcsok mértékét csattanóként valóban úgy állapítja meg, hogy az általános terhelés mértéke végül nem növekszik (netán még csökken is). De az eddigi tapasztalat inkább az, hogy Gyurcsány Ferenc túl gyors tempót diktál a száz lépéssel: az apparátus mellett a közvélemény sem tudja követni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik