Még a héten csődöt kér maga ellen Kelemen Bálint, az Install 2000 Kft. tulajdonosa. Az évek óta a magyar és a német piacon tevékenykedő klímatechnikai vállalkozás ellen a német vámhatóság vizsgálódik, s kinti bankszámláit zárolták. A céget egyebek mellett tiltott munkaerő-átengedéssel vádolják, s azzal, hogy idehaza nem működik, tehát fantomcég.
Ez esetben pedig Németországban kellett volna tb-járulékot fizetnie, ezért a német hatóság 9 millió eurós tb-tartozást „vert rá”, noha a vállalkozás e kötelezettségét idehaza rótta le az alkalmazottak után. „Pedig méret alapján a hazai épületgépészetben ott vagyunk a cégek felső tíz százaléka közt” – panaszolja a tulajdonos, akinek idehaza átlagosan 20-30, német földön 80-100 embere dolgozott, s aki ellen a német hatóságok elfogatóparancsot adtak ki.
HÁZKUTATÁS. A vállalkozás egyike azon 17, Németországban tevékenykedő magyar cégnek, amelyeket április végén ellenőrzött a német vámhivatal. A társaságokat feketefoglalkoztatással, a társadalombiztosítási járulékfizetés mellőzésével, adócsalással, törvénytelenül alacsony bér fizetésével, illegális munkaerő-átengedéssel, embercsempészettel gyanúsítják. Nemzetközi jogsegélyegyezmény keretében a német hatóságok – a magyar rendőrség közreműködésével – a cégek itthoni telephelyein is házkutatást tartottak (Figyelő, 2005/19. szám).
 |
|
Panaszok és ellenérvek
Magyar panasz. Miért nem fogadják el a németek a magyar hatóságok által kiállított igazolásokat arról, miszerint a cégek tényleg működnek Magyarországon, illetve fizetik a tb-járulékokat?
Német válasz. A magyar cégek a minisztériumokat is megtéveszthették az igazolások kérésénél.
Magyar panasz. Furcsa, hogy a magyar hatóságok megkeresése nélkül rögtön bünteteljrst indtottak a német felek.
Német válasz. Egyelőre a nyomozás titkos fázisban van, s azt akarták megaka-dályozni, hogy a magyar vállalkozások eltüntessék a bizonyítékokat.
Magyar panasz. Ha alapvető probléma volt a kontingens-rendszer engedélyezésével, azt miért nem jelezték hivatalosan?
Német válasz. Már három évvel ezelőtt, az akkor Piroschka névre hallgató kisebb ellenőrzés után jelezték kifogásaikat a GKM-nek, ám az nem változtatott az engedélyezési eljáráson.
Magyar panasz. Az OEP állásfoglalása szerint legális gyakorlat, ha egy cég a tb-járulékot csak idehaza, többnyire a minimálbér után rója le.
Német válasz. A járulékot a Németországban juttatott teljes bér után kellene kifizetni. A nyugdíj idején a magyar munkavállalók lesznek nehéz helyzetben.
Magyar panasz. Ha az alkalmazottak munkaerő-csempészés útján jutottak ki Németországba, akkor miért engedik a német hatóságok a „csempészárut” tovább dolgozni, különösen, hogy munkaadóik a bankszámlák zárlata miatt fizetést nem tudnak adni?
Német válasz. Csak a németországi számlákat zárolták. Ha a cégek valóban nemzetközi vállalatok lennének, akkor ez nem okozna gondot a számukra. |
|
|
|
|
A Bunda fedőnevű vizsgálat a megtévesztésig hasonlít az egy évvel korábbi, Pannonia akcióra, amikor 23 magyar céget ellenőriztek kint és idehaza a német hatóságok. A cégek közös vonása, hogy az uniós csatlakozás előtt a könnyített kijutást biztosító kontingens-rendszerben kerülhettek ki Németországba, amelynek során szigorú előminősítési eljáráson kellett átesniük az érintett szakmai érdekképviseletek, kamarák, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) részéről. Az építőiparban a rendszer továbbra is érvényes, a többi ágazatban immár a szolgáltatások szabad áramlása keretében lehet a német piacra lépni.
A tavalyi akció után az illetékes hazai minisztériumok a vizsgálatot kifogásoló szóbeli jegyzéket juttattak el a német nagykövetnek, amire azonban nem kaptak választ. Az idén újabb hasonló jegyzék készül. Az ügy szóba került a múlt csütörtöki államtitkári szintű egyeztetésen is, amikor Gilyán György, a GKM közigazgatási államtitkára találkozott Georg Wilhelm Adamowitschcsal, a szövetségi gazdasági- és munkaügyi minisztérium közigazgatási államtitkárával. A megbeszélésen a magyar fél szóvá tette, hogy elhúzódnak a tavalyi vizsgálatok, s az eljárás mielőbbi lezárását szorgalmazta, illetve folyamatos tájékoztatást igényelt arról, mely cégek háza táján van baj. Egyúttal kérték, hogy az ártatlanokat viszont hagyják dolgozni. Adamowitsch a tárgyaláson hangsúlyozta: az akció nem a magyar munkavállalók ellen irányul, s ígéretet tett a kérések teljesítésére.
Az ügyben érintett magyar hatóságoknak, főleg a GKM-nek és az OEP-nek különösen fájdalmas, hogy a németek nem fogadták el az általuk kiállított igazolásokat arról, miszerint a cégek tényleg működnek Magyarországon, illetve fizetik a tb-járulékokat. Az viszont köztudott, hogy a kontingenst elnyerő társaságokat a magyar hatóságok nem ellenőrizték. Sokan tudni vélik azt is: ha nem is az összes ezzel gyanúsítottnak, de jó néhánynak valóban nem volt idehaza számottevő tevékenysége. A német nyomozók három olyan vállalkozást is találtak, ahol nem volt nyoma itteni működésnek, de azt is kifogásolják, ha egy odakint húsipari engedéllyel működő társaság hazai telephelyén csupán egy varrodát lelnek.
A magyar és a német érintettek a törvények értelmezésében is eltérnek: visszatérő vitapont, hogy mekkora hazai tevékenység esetén minősül a cég Magyarországon is ténylegesen működőnek. Hasonlóan ellentmondanak az álláspontok a tb-járulék kérdésében. (A további magyar panaszokról, s az azokra adott német hatósági válaszokról lásd külön anyagunkat.) Azt azonban a GKM illetékese is elismeri, hogy a kontingensrendszer alapját, az 1989-ben megalkotott kétoldalú egyezményt „nem esetileg interpretálható rendeletekkel, hanem fix szerződésrendszerrel” kellett volna körülbástyázni.
KONCEPCIÓS PER? „Mire a hivatalos eszközöket igénybe vesszük, tönkremennek a magyar cégek” – aggódik Bárándy György, a gyanúsított vállalkozásokat képviselő ügyvéd, aki éppen ezért azt javasolja a kint tevékenykedőknek: vonuljanak ki a német piacról. A meghurcolt magyar üzletemberek úgy érzik: koncepciós per folyik ellenük, amelynek célja az olcsóbb kelet-európai konkurencia „legyilkolása”, s a razzia valójában látszatintézkedés az 5,2 millió munkanélkülitől sújtott nehéz német gazdasági helyzetben. Az összes „új EU-s” országból ugyanis 26 ezer munkavállaló kerülhet ki hivatalosan Németországba.
|
|
Miért pont e cégek?
Mi alapján választották ki a Németországban tevékeny-kedő kétszáz magyar vállalkozás közül a „szigorúan ellenőrzött” cégeket? A magyar üzletemberek szerint a legnagyobb szerződés-állományú vállalatokra csaptak le, mivel rájuk lehet a legnagyobb összegű bírságot kiszabni az elmaradt tb-fizetések után. A német hatóságok szerint a 17 vizsgált cégből 13-ban közös, hogy adminisztrációs és egyéb ügyeit a szintén érintett Tóth Kft.-n keresztül végezte. A német vád szerint a kontingensrendszerben helyeket kapni zsíros üzlet volt, s a 200 kijutó magyar vállalkozás mögött valójában néhány nagyobb cég „hálózata” áll. |
|
|
|
|
A belpolitikai elégedetlenséget jelzi, hogy hétvégén a választási főpróbának is tekinthető észak-rajna-vesztfáliai szavazáson 39 év után először vesztett a kormányzó szociáldemokrata koalíció. A szövetségi sajtóban bőven és többnyire német szemszögből tárgyalt Bunda-botrány a magyar cégek általános reputációját is rontja. Az akció egyébként német cégeket is magával sodort: a magyar vállalkozások néhány kinti partnere is tönkrement az ellenőrzések következményeképpen, az ő embereik is a munkanélküliek táborát gyarapítják.
Többször felröppent az a vád, hogy a német munkaügyi hivatalok is sárosak, s kenőpénz ellenében adták ki a munkavállalási engedélyeket – ezt azonban hivatalosan cáfolták. Hasonló gyanú a magyar hatóságok ellen is felmerülhet – ez mindenesetre megmagyarázná, miért az ő kihagyásukkal vizsgálódnak hazánkban a német szervek.
