Egyetemi előadóban. Sokasodó képzési szintek.
Ha másra nem, arra jó volt a felsőoktatási törvénytervezet, hogy az egyetemi-főiskolai vezetők időről időre találkozzanak, s kicseréljék a véleményüket. „Szakmai álláspontjuk már kevésbé épült be az országgyűlés elé került törvényjavaslatba”- fogalmaz ironikusan a Figyelőnek egy közgazdasági karon oktató tanár. Arra a kérdésre, hogy mennyire hozza őket izgalomba az angolszász képzési struktúra – mégiscsak több évszázadon át a porosz modellt másoltuk, s most az Európai Unió által elindított Bologna-folyamat révén „telibe kapjuk” az angolszász rendszert – legyintés a válasz. Csak azok foglalkoznak vele, akiknek feltétlenül szükséges, de ők sem lelkesek, mert attól tartanak, hiába dolgozzák ki az új oktatási tanrendeket, azok a jövő évi kormányváltáskor esetleg a szemétkosárba kerülnek. Az ELTE Természettudományi Karának egyik oktatója azt mondja: kollégái „várják, hogy elvonuljanak a fejük felett a fellegek”.
Konszenzushiány
A kormányzat által tervezett reformot a Fidesz jó néhány ponton bírálja, s kormányváltás esetén lényeges módosításokat ígér. Íme a főbb vitapontok:
Képzési idő
KORMÁNYZATI TERV 2006 szeptemberétől az egyetemi és főiskolai képzést (kivéve az orvosi, a jogi és művészeti karokat) felváltja az egymásra épülő, három tanulmányi ciklusra tagolódó – bachelor, master, PhD (azaz alapfokozatú, mester és doktori) – lineáris képzés. Ezzel megteremtődik az EU országaiban szerzett diplomák összemérhetősége, s az intézmények közötti átjárás lehetősége.
FIDESZ-ÁLLÁSPONT Soha ki nem próbált modellről van szó, más nyugati országokhoz (köztük Ausztriához, Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan) átmeneti idő szükséges a teljes körű bevezetésig.
Képzés finanszírozása
KORMÁNYZATI TERV A bachelor szintről csak a hallgatók egyharmada mehet tovább az államilag finanszírozott master képzésbe, onnan pedig csupán egytizedük számára szabad az út a doktori képzésbe. Ez ugyanannyi, amennyien ma is tanulnak az egyetemek negyed, ötöd és hatodik évfolyamain.
FIDESZ-ÁLLÁSPONT Nem szabad korlátozni a támogatott hallgatói létszámot.
Hallgatói juttatások
KORMÁNYZATI TERV Az állam mindenkinek 12 félévet finanszíroz, már 2005-től emelkedik a kollégiumi támogatás és az ösztöndíj, a diákhitel uniós tanulmányokhoz is felvehető.
FIDESZ-ÁLLÁSPONT E téren megfelelőek a reform elemei.
Infrastrukturális fejlesztés
KORMÁNYZATI TERV A következő 3-4 évben PPP keretében összesen 160-170 milliárd forint értékű kollégium- és infrastruktúrafejlesztést tervez az OM.
FIDESZ-ÁLLÁSPONT Kormányra kerülés esetén azonnal leállítaná a PPP program keretében induló beruházásokat, mert amíg nincs külön törvény a PPP konstrukcióról, addig a kockázatot az állam viseli, míg a haszon a magánbefektető zsebébe vándorol.
Gazdálkodási önállóság
KORMÁNYZATI TERV Az egyetemek, főiskolák szabadon vállalkozhatnak, előirányzataikat átcsoportosíthatják, vállalkozást alapíthatnak, állampapírt jegyezhetnek.
FIDESZ-ÁLLÁSPONT Felülvizsgálnák, mert „lopakodó privatizációtól „ tartanak.
Új szervezetirányítási modell
KORMÁNYZATI TERV Az intézmények élén a menedzser szemléletű irányító testület (IT) áll, amelybe az oktatási tárca is delegál tagot, megfigyelőként pedig a kincstár képviselője is jelen lesz. Az egyetemi szenátus csak olyan személyt delegálhat, aki nem áll sem oktatói, sem alkalmazotti, sem hallgatói jogviszonyban.
FIDESZ-ÁLLÁSPONT Az IT, mint irányítási forma, sérti az egyetemi autonómiát, ennek eltörlését tervezik.
A jelenlegi kormányzati ciklus egyetlen ténylegesen beinduló reformját ezzel nem övezi társadalmi és politikai konszenzus. Az oktatók jelentős hányada passzív rezisztenciával viseltetik iránta, a rendszerben már benn lévő diákokat nem különösebben érdekli, mert ők még a régi szisztéma szerint szerezhetnek diplomát.
Egyedül a jobboldali pártok mutatnak aktivitást. A Fidesz már most kinyilvánította: kormányváltás esetén enyhítenek a szerintük szigorú, merev szabályokon. Álláspontjuk, hogy – a törvényjavaslat kötelező előírása ellenére – mégsem kellene 2006 szeptemberétől áttérni a lineáris struktúrára. A 2006-os választások megnyerése esetén a Fidesz szakértői inkább törvénymódosítást kezdeményeznének: nem tennék egységesen kötelezővé az új rendszert, hanem átmeneti időt hagyva „tesztelnék” azt, s párhuzamosan megmaradhatnának régi képzési szakok is.
A Fidesz úgy véli, hogy az MSZP-SZDSZ kormány rövid távú érdekektől vezérelve, forráskivonási céllal sürgeti az angolszász típusú képzés minden intézményre kiterjedő bevezetését. A Fidesz becslése szerint a felsőoktatás finanszírozására fordított állami támogatás (2005-ben ez 159,6 milliárd forint) 15-25 százalékát lehet az új szisztémában megtakarítani. Ezt azonban élesen cáfolja Mang Béla, az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes államtitkára. Mint mondja, a törvény erőssége, hogy különféle szorzók szerint a mindenkori nemzetgazdasági átlagbérhez (2004-ben 146 ezer 850 forint) köti az állami támogatás mértékét, s ezáltal anyagi biztonságot garantál az intézményeknek. Ily módon azok költségvetési támogatása 2006-ban körülbelül 8 százalékkal nő.
KÉTSÉGEK. A törvénynek persze „csak mellékszála, bár igen fontos mellékszála” a működtetés. Az igazi vita a lineáris képzésre való kötelező áttérésről, s az egyetemi szenátus „fejére ülő”, a hatékony gazdálkodást szolgáló irányító testületek (IT) létrehozásáról zajlik. „Hogyan lehet az első három évben egyszerre elméleti alapozó képzést nyújtani azok számára, akik tovább haladnak a rendszerben, illetve piacképes, gyakorlatorientált ismereteket átadni azoknak, akik 3 év múltán bachelor (alapfokozatú) diplomával kerülnek ki a munkaerőpiacra?” – kérdezik az ellenzők. Rögtön meg is válaszolják: sehogyan, mert összeegyeztethetetlen a két elvárás. Erre tekintettel mondja azt Sió László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője, hogy egy ilyen nagy volumenű változást nem szabad egyik napról a másikra bevezetni.
|
|
|
|
Igazgatók és érettségi tételek. Ki a felelős?
Még megjósolni sem tudja senki, hogy milyen szakképzettséggel kerülnek ki a fiatalok a bachelor szintről, s azt sem, hogy „vevő” lesz-e tudásukra a munkaerőpiac. Vajon az a tanár, aki eddig öt éven át készült a pedagógusi pályára, s a jövőben három év után abbahagyja a tanulmányait, mert nem veszik fel a mester (master) képzésre, el tud-e majd helyezkedni? „Három év után választhat, hogy matematikus vagy tanár lenne-e szívesebben, de csak akkor lesz egyik vagy másik, ha mester szinten tanul tovább. Ha nem, akkor se tanár, se matematikus nem lesz, ellenben lesz egy használhatatlan végzettsége” – fejtegeti Sió László.
Botrány – középiskolás fokon
Igen, azt gondolja, hogy a fejébe kerülhet a botrány – Magyar Bálint oktatási miniszter így válaszolt azt ezt firtató kérdésre a múlt héten az MTV Este című műsorában, mindazonáltal ő maga nem mond le. Úgy véli, annyi felelősség terheli, mint azt az üzlettulajdonost, akinek betörtek a boltjába. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök diplomatikusan csak annyit nyilatkozott, egyelőre az a fontos, hogy a diákok rendben leérettségizzenek, azután lehet gondolkodni a felelősségre vonáson. Valamiféle retorziónak azonban mind nagyobb a valószínűsége, tekintettel arra, hogy a matematika érettségi tételek teljesen kikerültek az internetre, s ezért az egyetemre e tárgyból felvételizőknek május 28-án újra kell írniuk a vizsgát.
A 2005-ös érettségi botrány ezzel az epizóddal mindenképpen túlnőtt a rendszerváltás óta e területen tapasztalt valamennyi jogsértésen. Négy tárgy – a magyar, a matematika, a történelem és a földrajz – írásbeli kérdései kerültek fel idő előtt a világhálóra. A szaktárca korrekt kivizsgálást ígért, s az ügy felderítése érdekében feljelentést tett a rendőrségen. Kérdés, mennyire válik be a kétszintű érettségi, mivel középszintű érettségivel is be lehet kerülni a felsőoktatásba, tovább „hígulhat” az eltömegesedett felsőfokú képzés. Az érettségizők láthatóan féltek az emelt szintű érettségitől, nem akarták kockáztatni, hogy a magasabb követelményrendszerben ne szerezzenek elég pontot. Az elkövetkező néhány hétben több mint 116 ezer diák összesen fél millió vizsgát tesz, ám ezeknek csupán 4 százaléka emelt szintű.
|
|
A félig képzett emberek aligha jelentenek nemzetgazdasági hasznot, vagy ha a hallgatóknak a zsebükbe nyúlva, költségtérítéses képzés keretében kell folytatniuk a tanulmányaikat, az velük szemben tisztességtelen”- folytatódik a bírálat. Az oktatási tárca szakemberei nem osztják ezt a kritikát. Velük ért egyet Bazsa György, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke. Érvelése szerint nem történik diszkrimináció azzal, hogy a mester szinten csak a legjobb teljesítményt nyújtó 35 százalék tanulhat tovább állami finanszírozásban.
A reformot az is indokolja, hogy rendkívül elaprózott és pazarló a mai struktúra, számos intézményben párhuzamosan működnek ugyanazon diszciplinával foglalkozó tanszékek. „Ha az intézmények párhuzamosan indíthatnának hagyományos és az angolszász rendszer szerint is szakokat, az káoszhoz vezetne, ráadásul, nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy ezt megengedhessük magunknak” – hangsúlyozza Bazsa György.
„Az előkészület jó ütemben halad, remélem, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat” – erősítette meg lapunknak Mang Béla államtitkár. „Jó volna, ha ezt a professzor urak is tudomásul vennék, s kitekintenének Európába, hol tart a folyamat, mert nincs más út.” A Figyelő úgy értesült, hogy a bachelor szakok akkreditációja már befejeződött, a master képzések oktatási programjain pedig 2005 őszéig dolgoznak.
